Sok családban még mindig kisállat – főleg húsvéti nyuszi – ajándékozásával kívánják meglepni húsvétkor a gyerekeket. Az állatvédő szervezetek – kedves volta ellenére – egybehangzóan ennek kerülésére szólítanak fel. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője lapunk kérdésére elmondta, folyamatosan kampányolnak azért, hogy a családok tudatosan és felelősen vásárolják meg kis kedvenceiket. Ennek a figyelemfelhívásnak része, hogy évek óta úgynevezett nyuszistopot hirdetnek, vagyis felhívják az állatbarát közönség figyelmét, hogy nem áll módjukban befogadni a megunt húsvéti kisállatokat.
A szóvivő hozzátette: már az állatvédő szervezetek többsége és az állatkertek is hasonló elvek szerint működnek, az évnek ebben a szakában nem fogadnak háziállatokat. Azért is van szükség erre a szigorúnak tűnő szabályozásra, mert nem kívánják könnyen átháríthatóvá tenni az állattartással járó felelősséget – mutatott rá, hangsúlyozva: egyelőre ugyanis nem ritka, hogy a nyuszik mellett elterjedt húsvéti ajándékállatok – kiskacsa, kisliba, sőt időnként kisbárány is – ketrecestül a kuka mellett kötnek ki.
Schneider Kinga kiemelte: nem muszáj hazavinni ezeket az állatokat, ha azt szeretnénk, hogy a gyermekek találkozzanak, játszhassanak velük. A nagyhét és a húsvéti ünnepek alkalmából a Noé Állatotthon és sok más szervezet várja a kisgyermekes családokat különféle programokkal, egyebek közt állatsimogatóval. Természetesen örökbefogadásra is van lehetőség, de csak a társállatok – mindenekelőtt a kutya és a macska – esetében. A hosszas procedúra során mindenképpen igyekeznek kiszűrni a leginkább elkötelezett gazdajelölteket. Ez azt jelenti, hogy a többlépcsős folyamat során kimennek az örökbefogadó otthonába ellenőrizni a körülményeket, szerződést is íratnak, sőt utánkövetéssel még a kedvencek elhelyezése után is figyelemmel kísérik sorsukat.
Az állatotthon szóvivője arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak a háziállatok szélnek eresztése vagy fizikai kínzása jogellenes, hanem nem megfelelő tartásuk is törvénybe ütközik. Ennek sokan nincsenek tudatában, és kellő körültekintés nélkül választják ki házi kedvenceiket, ami sokszor problémákhoz vezet. Példaként említette azt az esetet, amikor valaki nagytestű kutyát kis alapterületű lakásban tart, és nincs ideje rendszeresen sétáltatni. Itt a tájékoztatás fontosságát húzta alá a szóvivő, ami az eladóknak is kötelességük lenne. Az állatvédelmi törvényeinket egyébként előremutatónak nevezte Schneider Kinga, jelezve hogy azok nagyobb részt követik a nyugat-európai trendeket, a baj inkább a betartatásukkal van.
A haszonállatok esetében viszont sok a behoznivalónk – állítja az állatotthon szóvivője. Szerinte a nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében ugyanúgy a szenvedésük minimalizálására kellene törekedni, mint a társállatoknál. Emellett akut problémát jelentenek az élőállat-vásárok is. – Az eladásra kínált állatfajok tartása, bemutatásuk módja még megoldandó problémát jelent – fogalmazott a szakember. E területek törvényi szabályozásának javítása mellett a szóvivő kitért a súlyosabb állatkínzásos esetek szankcionálására is. Tapasztalataik szerint ha egy eset bírósági szintre jut, akkor egyelőre igencsak „csínján bánnak” a büntetési tételekkel.