A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség képviselte felülvizsgálati indítványt a tavaly szeptemberben kémkedés és más bűncselekmények vádja alól jogerősen felmentett volt titkosszolgálati vezetők ügyében. Ezzel lezárult minden jogorvoslati lehetőség a Gyurcsány-kormány polgári elhárítása botrányában, a döntéssel ugyanakkor megnyílt az út az adatvédelmi biztos tavaly őszi döntésének a végrehajtásához.
Péterfalvy Attila hivatala felülvizsgálta a kémbotrány minősítésének körülményeit, és megállapította, hogy a 2041-ig titkosított ügy egyes részleteit nyilvánosságra kell hoznia a titokgazdának. Ez a Nemzeti Védelmi Szolgálat, miután az ügy az ő operatív nyomozásukkal indult. Az adatvédelmi biztos nem szabott határidőt, ám az iratok nyilvánosságra hozatala nem húzható a végletekig.
A Legfőbb Ügyészség tegnapi közleménye szerint a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében szükségesnek tartják az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását és azoknak a nyilvánosság elé tárását, amit haladéktalanul kezdeményezni fognak.
Ismert, kémkedés és egyéb bűncselekmények miatt emeltek vádat Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói, valamint egy magánszemély ellen. A tavaly kihirdetett jogerős felmentő ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, vitatva a verdikt megállapításait.
A Kúria tanácsvezető bírája tegnap az indoklásban leszögezte: az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos sok szabályt sértett, ám nem bizonyítható a kémkedés megállapításához szükséges szándékosság.
Az indoklásából megtudhattuk: Galambos 2007-ben a szövetséges bolgár titkosszolgálatok egyik vezetőjével találkozott, mert poligráfos vizsgálatra akarta kötelezni az NBH néhány munkatársát, akik között szivárogtatót sejtett.
Bolgár szakemberek érkeztek Budapestre, elvégezték a hazugságvizsgálatokat, ám két tolmácsról kiderült, hogy valójában az orosz hírszerzés emberei, így hazánk biztonságára nézve veszélyes, bizalmas információkhoz juthattak hozzá.
Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek korábban úgy fogalmazott: Galambos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgálati tisztek poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe.
Katrein szerint a botrány kirobbanása után NATO-partnerei megütköztek Galambos tettén, a polgári elhárítás berkeiben pedig többen egyenesen árulásnak tartották a főigazgató tettét.