Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. A Gyurcsány-kormány két volt titkosszolgálati vezetőjét és szakminiszterét érintő kémkedési ügy titkos minősítését már felülvizsgálta a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), és úgy tudjuk, kizárólag olyan információk minősítésén változtattak a szakértők, amelyek nem veszélyeztetik a belügyminiszter felügyelete alatt álló polgári titkosszolgálatok működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.
A kémbotrányt annak idején az NVSZ tárta fel, és feljelentésük alapján indult büntetőeljárás Szilvásy György volt titokminiszter, valamint két beosztottja, Galambos Lajos, illetve az őt váltó Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatói ellen.
Úgy tudjuk, az NVSZ eredetileg azért minősítette titkossá az ügyet, mert így védték azokat a munkatársaikat, akik operatív munkát végeztek a történtek feltárására érdekében. Őket elsősorban nem az ügy vádlottjaitól, hanem a külföldi szereplőktől, a bolgárnak mondott, valójában orosz titkosügynököktől óvták a titkosítással. Egészen biztos, hogy az ügy minősítésének felülvizsgálata után sem ismerhetünk meg bizonyos részleteket, például hogy miként azonosították a külföldi szereplőket. Az ügy lényegét azonban akár már nyilvánosságra is lehetne hozni, ám ahogy azt már említettük, ehhez még nem született meg a megfelelő politikai döntés.
Így a per ma továbbra is zárt ajtók mögött folytatódik másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsán, ahol szeptember 11-re és 25-re tűzte ki a büntetőper tárgyalását, és az utóbbi napon ítéletet is hirdethetnek, immár második alkalommal másodfokon. Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint az eljáró tanácselnök, Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt dönthet a titkosítás alól feloldott vádirat nyilvánosságra hozataláról, miután mérlegeli, hogy mindez nem sérti-e a büntetőeljárás érdekeit.
Emlékeztetőül: a Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Ennek megfelelően a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak bűnösségének megállapítását és a büntetés kiszabását indítványozta. Galambos Lajosra letöltendő, Szilvásy Györgyre és Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság.
Jelenleg az ügy minden részlete államtitoknak minősül, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére vagy sem, vagyis hozzájuthattak-e vagy sem nemzetbiztonsági szempontból kényes információkhoz. A többi tudható a sajtóból: a gyanúsítás szerint 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban.
A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2015-ben eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a verdiktet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa tavaly szeptemberben a vádlottak felmentéséről rendelkezett.