– Tavasszal még július 1-jét jelölték meg az új állami intézményfenntartói rendszer felállásának időpontjaként. Ehhez képest a tankerületi központok vezetői július végén kapták meg a megbízásukat, és végül csak januárban kezdik meg működésüket. Mi az oka a késésnek?
– Nincs csúszás a rendszerben, hiszen július elsejére megszületett a kormányrendelet, amely tartalmazta a tankerületi központok megalakulásának rendjét. A „kiválásos” átalakítás mellett döntöttünk, ez alapján a jelenlegi szervezeti egységben hoztuk létre az 58 tankerületi központot, amelyek alapító okiratai novemberre elkészülnek. Ezzel az eljárással a legkisebb a bizonytalanság a rendszerben.
– Ezzel már biztosított, hogy a januárig tartó időszakban zökkenőmentesen működjön a fenntartás?
– Természetesen igen. Kiválasztottuk az 58 tankerületi központ vezetőjét, akik már ismerik az illetékességi területeiket, szervezik a csapatukat. Úgy kezdjük meg a tanévet, hogy az 58 egység gyakorlatilag feláll. Az őszi szünet végéig mindenhol véglegesíteni kell a központok székhelyeit. A tankerületek között a múlt héten osztottuk szét a szükséges pénzügyi keretet, amit különböző szempontok – például gyerek- és közalkalmazotti létszám, feladatok – figyelembevételével tettünk meg az arányosság érdekében. Ezeket az összegeket az igazgatók közreműködésével a centrumoknak kell az iskolákra lebontaniuk, hogy valamennyi intézmény számára pénzügyileg is zökkenőmentesen kezdődjön a tanév, és lássák az intézményvezetők, hogy mekkora összeggel tervezhetnek januárig. Így megvalósítjuk azt az ígéretünket is, hogy a döntések közelebb kerülnek az iskolákhoz.
– A tankerületi központok vezetőit képzésekre küldték a nyáron. Mire készítették fel őket?
– A legfontosabb szempont az volt, hogy a továbbiakban valóban másképp csináljuk a fenntartást, és menedzsmentszemléletű oktatásirányító egységek jöjjenek létre. A képzéseken a jogszabályok értelmezésével, a szervezet területi sajátosságaival, a központ, a tankerületek és az iskolaigazgatók viszonyával foglalkoztunk, de előkerültek gazdálkodási és egyéb ismeretek is.
– Ők az iskolaigazgatókkal már felvették a kapcsolatot?
– Remélem, hogy igen, bár az igazgatók még szabadságon vannak. A hónap végén egy „fenntartói roadshow-t” indítunk azért, hogy tankerületi központonként minden iskola vezetőjével találkozzunk. Fontos, hogy az igazgatók lássák, ők is részei a szervezetnek, és számíthatnak a tankerületi központ támogatására.

Az elnök úgy látja, hogy az intézmények igazgatói inkább a szakmai tevékenységet szeretnék irányítani
– Azt ígérték, az új rendszerben a tankerületi vezető és az iskolaigazgató mindenről együtt dönt majd, és gazdálkodási téren is bővülnek az intézményvezetők jogkörei. Utóbbi a szakszervezetek szerint az új rendszerben sem valósul meg.
– Tapasztalatom szerint az igazgatók többsége nem vágyik a gazdálkodás adminisztrációjának elvégzésére, sokkal inkább a pedagógiai munkát szeretnék irányítani. Ehhez azonban látniuk kell, hogy milyen keretek állnak rendelkezésükre. Ezért fontos az iskolák költségvetéseinek pontos megtervezése és az, hogy a tankerületi vezető folyamatosan tudja tájékoztatni az igazgatókat arról, hogy mennyi pénz áll még a rendelkezésükre a keretükből.
– Ha már gazdálkodás: július elején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) adóssága nullához közelített, körülbelül 620 millió forint volt. Sikerült ezt ledolgozni?
– Jól állunk, gyakorlatilag már egyáltalán nincs szállítói vagy bértartozásunk. Amellett, hogy rendeztük anyagi dolgainkat, tankerületenként ötmillió forintot biztosítottunk a karbantartásokra, felújításokra, ezenfelül rengeteg intézményben korszerűsítettük a fűtést.
– Megkezdődött már az iskolák működtetésének átvétele az önkormányzatoktól?
– Jelenleg a folyamatot tervezzük és készítjük elő. Magát az átadás-átvételt az 58 tankerületi egység fogja lebonyolítani, ami hatékonyabb lesz, mintha mindent központosítanánk ebben az ügyben. Úgy tervezünk és ütemezünk, hogy november végére mindenki tudja a feladatait, és elkezdődhessen az átadás-átvétel, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni. Az önkormányzatok képviselőivel már megkezdődtek a tárgyalások, és az ősz folyamán a polgármesterekkel szeretnénk egyeztetni.
– A tankerületi tanácsok felállítása is az őszre tolódik?
– Ezeket január 1-je után kell felállítani, a jogszabály akkor lép hatályba, de a szabályozást most kell kialakítani. Ennek előkészítése folyamatban van, egy munkacsoport dolgozik rajta.
– Ugyancsak januártól kezdi meg a működését a Klebelsberg Központ, amely a mostani Kliknél kisebb apparátussal fog működni. Ezek szerint várhatók elbocsátások?
– Jelentős elbocsátásokra nem lesz szükség, mert bár a mostani központnak elméletileg 350 fővel kellene működnie, ehhez képest 130-an vagyunk. Januártól más típusú munkára lesz szükség, hiszen középirányítóként pénzügyi-ellenőrző, koordinációs, stratégiaalkotó szerepünk lesz a jelenlegi operatív helyett. Ehhez a megfelelő apparátust össze kell állítani.
– A napokban nagy port kavart, hogy a Klik „listázná” a migráns gyerekeket, amire reagálva azt közölték, hogy a nyelvi, szociokulturális problémák megoldása érdekében kell ismerniük, hogy hány ilyen diák jár a hazai intézményekbe. Milyen segítséget kíván nyújtani a Klik?
– Rendkívül zavaró a listázás szó, felháborít, hogy néhányan negatív kontextusban használják az iskolákkal kapcsolatban. Egy osztálynévsor is lista, és nem lehet biztosítani a szükséges számú tolmácsot sem, ha nem tudjuk, kinek és milyen nyelvű szakemberre van szüksége. A legutóbb dokumentált csaknem 600 migráns gyereknek a jelentős része szeptemberben valószínűleg nem fog megjelenni az iskolákban, de újak is jöhetnek. Felmérésünk szerint jelenleg 36 migráns gyermeknek van tanulói jogviszonya.
– A Párbeszéd Magyarországért szerint a pedagógustüntetéseken részt vevő tanárokat és iskolákat több esetben is „vegzálták”, ezért közérdekű adatkéréssel éltek. Mikor válaszolnak erre, és pontosan milyen ellenőrzések történtek a pedagógusok esetében?
– Miután nem adtunk semmilyen központi utasítást efféle ellenőrzésekre, nem értem magát a kérdésfelvetést sem. Amit mi tehetünk és tettünk eddig is, az a törvényességi ellenőrzés, amelyet bejelentés esetén az intézmény vagy a fenntartó köteles lefolytatni. A tankerületektől, sőt helyenként az iskoláktól kell megkérdeznünk, hogy végeztek-e szakmai vagy törvényességi ellenőrzéseket, amelyekben pedagógusok voltak érintettek. Jelenleg azonban még ügyeleti rend van az iskolákban, ezért a határidő módosítását kértük.