Rekordgyorsasággal készül a nemzeti népegészségügyi program, amely széles körű szakmai és társadalmi konszenzuson alapul – mondta el lapunk kérdésére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Az országos intézetek elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a magyar lakosság egészségét befolyásoló öt legfőbb betegségcsoport – onkológiai, keringési, mozgásszervi, gyermekgyógyászati és mentális zavarok – alapján létrehozott nemzeti egészségprogramokat. Emellett megbeszélés tárgya a köréjük felépítendő népegészségügyi program tematikája.
A következő lépés, hogy munkacsoportok alakulnak, amelyek összefésülik ezeket, beépítve az eddigi társadalmi és szakmai észrevételeket, így még ebben az évben a kormány elé kerülhet a nemzeti népegészségügyi program, amelynek gerince az öt nemzeti program. Az eddigi dokumentumokat Kásler Miklós átküldte többek között az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, az országos tiszti főorvosnak, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, ezek együttműködésével zajlanak a további egyeztetések.
A miniszter lapunknak elmondta, a nemzeti egészségprogramok a Nemzeti Rákellenes Program struktúrájára fognak épülni, amelyet 1993-ban éppen Kásler professzor irányításával az Országos Onkológiai Intézet állított össze, és amely a WHO irányelveinek egyik alapmunkájává vált.
A program részeként előírták a szűréseket, a diagnosztikát, a terápiás lehetőségeket, a betegség kezelésének oktatását, a kutatás-fejlesztést, a személyi feltételeket, a társadalmi szervezetek szerepét, a rehabilitációt és mindezek alapján a szükséges finanszírozást – ezek a szempontok adják majd tehát a programok vezérfonalát.
A rákkontroll programja magában foglalta, hogyan kell átalakítani az onkológiai rendszer struktúráját és hogy az egyes ellátási szinteknek – megyei, regionális onkológiai osztályok és országos onkológiai intézet – mi a konkrét feladata. – A korábbi 400 helyett 139-re csökkentették az onkológiai ellátóhelyek számát: az észszerű központosítással a betegutak és a várakozási idő rövidültek, a kezelések hatékonysága pedig növekedett – emelte ki Kásler Miklós.
– A javuló tendenciától függetlenül a daganatos és keringési megbetegedések adják a hazai összhalálozás 75 százalékát, így e két betegségcsoportról szóló program kiemelt jelentőségű – mondta el a miniszter. Hozzátette, bár a népegészségügyi program gerincét az öt betegségcsoportról szóló program fogja adni, szó lesz benne a többi betegségről, így például a cukorbetegségről és a magas vérnyomásról is.
Kiemelte, az összes nemzeti program domináns része a megelőzés: már óvodától kezdve az oktatás részévé kell tenni, hogy az egészséges életmód természetessé váljon, illetve időben felismerjék az egyes betegségek tüneteit.
Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy a jövő évben emelkedik a tárca támogatása, így többet fordítanak majd az egészségügyre, és ebből jutni fog a népegészségügyi programra is. Hozzátette, az ellátórendszer struktúrájának átszervezésével a finanszírozási lehetőségek is javulni fognak.
A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy a népegészségügyi program eredményei tizenöt-húsz éven belül lesznek látványosak, tehát hosszú távban kell gondolkodni, nem négyéves politikai ciklusokban. – A program soha nem végleges, hiszen az orvostudomány és technológia fejlődésével, a betegségek jellegének változásával állandó korrekciókat igényel – hangsúlyozta Kásler Miklós.
– A mostani népegészségügyi program rekordgyorsasággal készül, összevetve például a Kertai-féle népegészségügyi programmal, amelynek kidolgozásához négy évre volt szükség az Antall-kormány idején. Az eddigi programokhoz képest az is változás, hogy hatósági jogkörökkel látják el, így garantálják a betartását – összegezte a miniszter.