Kilencedik európai városként tarthat koalákat a Fővárosi Állat- és Növénykert – ezek az állatok szabadban 12-14 évig, fogságban egy-két évvel tovább élnek. A nap 24 órájából akár 20 órát végigszundikáló, lassú anyagcseréjű, a sebezhető fajok közé sorolt koala zömmel éjszaka mozog, és szinte csak párzás idején találkoznak az ellenkező nemű példányok.
Az erszényes növényevők minden szükségessel felszerelt padlófűtéses, légkondicionált modern épületébe Duisburgból és a belga Planckendaelből került 2015 elején két, akkor két és fél éves példány.
Hosszas előkészületek után, mivel a koalatartás nem egyszerű feladat. Elsősorban az eukaliptusz miatt, aminek lombja kizárólagos eledelük és ezt nem könnyű beszerezni, hiszen Európában nem őshonos növényről van szó. Ráadásul a mintegy félezer ismert eukaliptuszfaj között csak alig ötven van, amelyet a koalák megesznek. A madridi és a lisszaboni állatkert saját telepített eukaliptuszait adja, két német állatkert egy légitársaság támogatásával egyenesen Miamiból hozatja a növényt, a többi állatkert pedig egy dél-angliai termesztőtől vásárolja az eledelt.
A városligeti intézmény is a brit termesztő mellett döntött – hetente kétszer érkezik szállítmány Angliából. Évente mintegy kilencmillió forintot költenek az eukaliptuszlomb megvásárlására. (Emellett létrehoztak egy apró biztonsági ültetvényt, ahonnan vis maior – például pilótasztrájk – esetén néhány napig elláthatják eukaliptuszlevéllel az állatokat.)
A koalát tartó állatkerteket előzetes akkreditáció alapján választják ki és mindenütt ugyanazokat a nagyon szigorú szabályokat alkalmazzák az állatok tartásával, takarmányozásával kapcsolatban. A koalatartó állatkertek az állategészségügyi tapasztalatokat is megosztják egymással. Ez alapján tudható, hogy a Duisburgból érkezett Vobara kórképe nem ismeretlen a koalák körében, több állatkertben előfordult hasonló eset.
2014-ig úgy kerülhetett koala egy új állatkertbe, hogy a világ összes tenyészetét szigorúan felügyelő törzskönyvi központ, a San Diegó-i állatkert megvizsgálta, nem áll-e fenn a beltenyésztés veszélye. Azóta a duisburgi állatkert lett az európai központ, Budapest is rajtuk keresztül kapta a példányokat.
Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az érkezés után két, két és fél év múlva az egyik hímet nőstényre cserélik. Hanga Zoltán állatkerti szóvivőtől tudjuk, hogy ez most is szerepel a tervek között, mint ahogy az is elképzelhető, hogy ha nem találnak Európában minden szempontból megfelelő nőstényt, akkor egy újabb hím kerül Budapestre. Lehetőségként felmerült, hogy Európán kívülről hoznak nőstényt. Hónapokon belül kiderül, hogy melyik verzió valósul meg, de az biztos, hogy a végső döntést az ausztrál hatóságok hozzák meg, hiszen valamennyi erszényes, éljen bárhol a világban, az ausztrál állam tulajdona.
Az állatkert Vobara pusztulásával sem maradt koala nélkül. A másik hím állatot, Nur-Nuru-Bint továbbra is láthatja a nagyközönség.