Jelentősen nőtt az egyházak oktatási szerepvállalása a 2010-es kormányváltás óta. A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő intézmények száma például hat év leforgása alatt 187-ről 289-re, a tagintézményekkel és telephelyekkel együtt pedig 357-ről 636-ra nőtt – tudtuk meg a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) vezetőjétől. A ferences rendi Tokár Imre P. János közölte: 2010. október 1-jén valamivel több mint 71 ezer gyermek járt katolikus köznevelési intézményekbe, idén viszont már – az esti és levelező tagozatosokat is beleértve – 125 ezer.
Tizennegyedik osztályos tanulók imádkoznak az angolkisasszonyok kecskeméti leánygimnáziumában
A gyermekek, tanulók közül csaknem 1900-an részesülnek gyógypedagógiai ellátásban, és 4500-at meghaladó a sajátos nevelési igényű, 5700 körüli a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási zavarral küzdő, nem egészen 15 ezer a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű növendék. A KPSZTI igazgatója kiemelte, hogy intézményeik túlnyomó többségében integrált oktatás keretében foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. De működnek olyan katolikus fenntartású intézmények is, amelyekben kifejezetten a vak, látássérült, illetve az autista gyermekek ellátására specializálódtak. Mindezek mellett tucatnyi cigány nemzetiségi óvodát, iskolát és szakképzőközpontot tart fent a katolikus egyház. A különböző oktatási-nevelési intézményekben hozzávetőlegesen 17 ezer pedagógus, dajka, gondozó, asszisztens, irodai alkalmazott, gazdasági szakember és technikus dolgozik. A tanárok közül 237-en, tehát az összes pedagógus két százaléka szerzetes vagy pap – jegyezte meg Tokár Imre P. János. A ferences szerzetes azt is elmondta: a HVG 2016-os középiskolai 100-as ranglistáján 13 katolikus iskola szerepel, miközben a katolikus középiskolában tanulók aránya csak 8,5 százalék.
A protestáns felekezeteknél hasonló változások voltak. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának osztályvezetője is arról számolt be, hogy nőtt a fenntartásukba került intézmények száma: jelenleg tizennéggyel van több, mint a szocialista korszak végén. A tanulói létszám hat év alatt tízezerről tizenhétezerre nőtt, a pedagógusoké 1200 körüliről 1600-at meghaladóra.
A tanárok elsöprő többsége világi személy, de minden iskolában dolgozik legalább egy lelkész. Varga Márta hangsúlyozta: az egyház zsinata februárban elfogadott egy stratégiai tervet, amelyben a prioritások között szerepel a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja, a roma tanulók befogadása, a szakképzéssel foglalkozó intézmények támogatása. Az osztályvezető megjegyezte: bár az oktatási rangsorokon keresztül nem ragadható meg egy iskolarendszer eredményessége, mégis említésre méltó, hogy a HVG top 100-as listáján két evangélikus intézmény is helyet kapott.
