– Jelenleg a múltra készít föl az oktatási rendszer – mondta Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje azon a vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett hétfőn este Budapesten, de nem sokkal később önellentmondásba keveredett, amikor vitapartnereivel ellentétben ő még kiállt a hit- és erkölcstan oktatása, valamint a hazaszeretetre nevelés mellett, amelyhez viszont elengedhetetlen a múlt ismerete.
Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd és Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje vitán fölülivé nyilvánította azt a kérdéskört, hogy az SNI-s és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat csak integráltan lehet tanítani, míg Vona Gábor ezzel nem értett egyet, de mivel egy megkérdőjelezhetetlen liberális dogmáról van szó, ő is csak arra mert hivatkozni, hogy szakértőkre kellene bízni a dolgot.
Az oktatási kérdésekben egymással szinte egyáltalán nem vitatkozó, konkrétumokat kínosan kerülő beszélgetés csúcspontja az volt, amikor mindhárom miniszterelnök-jelölt kiállt amellett, hogy az oktatás a jövőben ne legyen politikai kérdés. Ennél a pontnál több nézőben is felmerült, hogy akkor mégis miért három oktatáshoz nem sokat értő politikus ül a porondon.
Karácsony Gergely felvetésére a beszélgetést a centralizáció–decentralizáció kérdéskörével zárták, amelyről az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy nem lehet a szegényebb településeknek rosszabb iskolájuk, majd hozzátette, hogy egyformán jó iskolákra van szükség. Ezt egyébként Palkovics László oktatási államtitkár a megkezdett reform óta folyamatosan hangoztatja. Vagyis Karácsony lényegében egyetértett azzal, hogy a szegény önkormányzatok nem voltak képesek színvonalas iskolákat fenntartani. Ennek ellenére ő továbbra is az önkormányzatoknak adná vissza azokat.
A vitán egyértelműen körvonalazódott, hogy az új Nemzeti alaptanterven (NAT) több mint százfős szakértői csapattal dolgozó Csépe Valéria miniszteri biztos bejelentése arról, hogy az új NAT a kompetenciák, vagyis a képességek fejlesztését állítja a középpontba, valamint csökkenti a lexikális ismereteket, mindegyik jelöltnek szimpatikus elképzelés. Bár egyikőjük sem említette, hogy ebben nincsen vita a kormánypártok és közöttük.
A legnagyobb baklövést Vona Gábor követte el, aki szerint a PIRLS-felmérés, amelyben egyébként az alsós magyar diákok óriási sikereket értek el, nem mér kompetenciákat, ellentétben a PISA-felméréssel. Az est tanulsága, hogy az ellenzéki politikusok nem sok újat tudtak mondani arról, milyen víziójuk van a magyar oktatásról, amelynek szigorúan gyerekcentrikusnak kell lennie.