– Komoly áttörést, szemléletváltást jelentett, amikor 2015-ben a kormány a tudományegyetemek, az alkalmazott tudományok egyeteme mellett létrehozta a közösségi felsőoktatási képzési központokat – mondta Zichyné Belinszky Katalin, a Kisvárda Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ igazgatója a Vidéki felsőoktatás szerepe az értelmiség-utánpótlásban című, a héten tartott konferencián Kisvárdán.
Az igazgató a konferencia megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a térségi munkáltatók igényei alapján a Debreceni Egyetem mezőgazdasági mérnök, turizmus-vendéglátás, vidékfejlesztési agrármérnök, a Szent István Egyetem pedig élelmiszermérnök szakokat indított eddig náluk.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vidék megerősődésének nincs alternatívája
Fotó: Szabó Sándor
Mint arról lapunknak beszámolt: a jövő tanévben kezdődik a közgazdászképzés, amelyet a Debreceni Egyetemmel közösen valósítanak meg, és elindul náluk az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus képzése is.
Kiemelte: további igények vannak még gépészmérnökök és minőségirányítási mérnökök iránt is. Már most száz gépészmérnök kaphatna munkát Kelet-Magyarország térségében, főleg Nyírbátorban.
Beszélt arról is, hogy duális képzés bevezetését szintén tervezik a jövőben. Ismertetése szerint Kisvárda és Kelet-Magyarország térségének XIX. század végi öröksége a jelentős polgári zsidó-keresztény kultúra volt, amelyhez gazdasági fénykor is társult. Ekkor is kulcsszereplő volt az egyetemet végzett értelmiség. – Ahhoz, hogy újra visszanyerje régi fényét Kelet-Magyarország, elengedhetetlen az értékcentrikus, hazánk és a térség fejlesztése, gyarapodása iránt elkötelezett értelmiség képzése – hangsúlyozta Zichyné Belinszky Katalin.
Népességmegtartó szerep
Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár előadásában amellett érvelt: a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozása kiváló lehetőség arra, hogy a vidék tovább erősödjön, a leendő értelmiség ne hagyja el a térséget.
– Amikor Palkovics László még oktatási államtitkárként létrehozta ezeket a képzési központokat, nem tudta, hogy egy olyan minisztériumot fog vezetni, amelynek a nevében benne van az innováció szó. Ha valami innováció, fejlesztés a felsőoktatásban, akkor ez a kezdeményezés mindenféleképpen az – hangsúlyozta Horváth Zita.
– Ez a térség jobb sorsra érdemes, mint ami eddig adatott számára. De azt is látni kell, hogy önmagában a befektetők, akár kis- és középvállalkozások, akár multinacionális cégek, hosszú távon nem képesek itt maradni, ha a térség nem tudja őket stabilan, megfelelő számú és minőségű munkaerővel ellátni.
Mindennek a kulcsa az oktatás – emelte ki a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy akkor tud az ország tartósan fejlődni, ha értékek iránt elkötelezett értelmisége lesz.
Emelkedő ösztöndíjak
– Értelmiséginek lenni nemcsak előnyökkel jár, hanem kötelességeket is jelent, mert az értelmiségi felelősséggel tartozik a helyi közösségért, ahol élni hivatott. Nincs olyan térsége nemcsak az országunknak, de Európának vagy Amerikának sem, ahol hosszú távú fejlődés megvalósítható lenne helyi értelmiség nélkül – hangsúlyozta Horváth Zita.
Mint mondta, ezért volt a kormánynak az a célkitűzése, hogy egy 60 kilométeres sugarú körben ne legyen olyan település, ahonnan egy órán belül felsőoktatási képzésben nem részesedhetnek a fiatalok. Ismertetése szerint mindez azt a célt szolgálja, hogy a közlekedés, az anyagi és szociális háttér ne állítson akadályt a továbbtanulás elé.
Kiemelte: az idén negyven százalékkal nőttek a szociális támogatások, a jövő esztendőtől pedig ugyanilyen mértékben emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak is.
Ezek, valamint a kiválósági ösztöndíjak nyújtanak megfelelő alapot ahhoz, hogy egy tehetséges fiatal számára az anyagi helyzet ne legyen gát a diploma megszerzésében.
– A helyben képzett értelmiség sokkal elkötelezettebben tud dolgozni a városért, a térségért vagy a megyéért, hamarabb érzékeli a problémákat és könnyebben tud azokra megoldást találni – fogalmazott.
A kreativitás fontossága
Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár azokat a globális változásokat ismertette, amelyekre Magyarországnak is fel kell készülnie.
Előadásában kiemelte: erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és jó bérekre van szükség ahhoz, hogy egy területfejlesztés sikeres legyen. Ebben a kormány a térség partnere. Mint mondta, a negyedik ipari forradalom korát éljük, ahol az adat, az információ az új olaj, vagyis a gazdaság motorja.
– A felsőoktatásba jelentkezők esetében éppen ezért az egyik legfontosabb tulajdonság, amelyet a gazdaság szereplői is el-
várnak, a kreativitás – fogalmazott Szigeti Ádám.
A konferencián Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arról szólt, hogy az államháztartásból jelentős támogatást kap az oktatás, s a legnagyobb szeletet a felsőoktatás hasítja ki.
– Az állami támogatás mértéke eléri a 300 milliárd forintot, de az egyetemek ennél jóval nagyobb keretből gazdálkodnak, mivel komoly saját bevétellel is rendelkeznek – hangsúlyozta. Megjegyezte: 2010 óta a felsőoktatásra költött pénz százmilliárdos nagyságrenddel emelkedett.
