– A törvényben elismert tizenhárom magyarországi nemzetiségi közösség évszázadok óta él együtt a többségi magyarsággal, nyelvét és kultúráját jól ismeri, keresztény vallásában közös vele. Ha a több mint egy éve tartó és egyelőre végeláthatatlannak tűnő migránsválság a többségi társadalmunkat és a környező országokat is aggasztja, megítélésem szerint joggal, a jövőjüket, puszta létüket illetően, akkor mit várhatunk mindettől mi, nemzeti kisebbségben élők? – fogalmazott lapunk kérdésére a szlovák nemzetiségi szószóló.
Fuzik János, aki egyúttal a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke is, riasztó jelnek tartja, hogy az Európai Unió egysége és stabilitása rövid idő alatt megbomlott. Ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a visegrádi országok példátlan módon fogtak össze a bajban. – Az üldözötteken, menekülőkön segítenünk kell, ahogyan rajtunk is nemegyszer segítettek már – jegyezte meg Fuzik János, ám leszögezte: határozott különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és az üldözöttek között.
Még határozottabban foglalt állást a kényszerbetelepítés ellen az örmény szószóló. – A Magyarországon élő keresztény örmény nemzetiség az október 2-i népszavazáson ismereteim szerint részt vesz és nemmel fog szavazni. Az örménység történelme során azok elől menekült több évszázadon át, akik most bevándorlóként lepik el Európát és veszélyeztetik keresztény közösségeink biztonságát – mondta Turgyán Tamás. Hangsúlyozta: őseink is bevándorlók voltak, akik azonban tudást, új szakmai ismereteket, gazdasági fellendülést hoztak befogadóiknak.
Keresztény identitásukat megtartva, ennek köszönhetően is, sikerült részévé válniuk nemcsak a befogadó nemzeteknek, de azok történelmének is. Lázár Vilmos és Kiss Ernő aradi vértanú is örmény származású volt, és az 1956-os Corvin közi hős, Pongrátz Gergely is haláláig büszke volt örménységére. Tehát elmegyünk és nemmel szavazunk. A lengyel nemzetiség szószólója, Csúcs Lászlóné ugyanakkor azt közölte: már tavaly úgy vélte, hogy a migránsok problémáját nem itt Magyarországon vagy Európán belül kell megoldani, hanem az adott országokban, ahonnan elmenekülnek az emberek.
Szerinte a hírekben megjelenő állításokkal szemben a magyar emberek és Magyarország egy befogadó ország. Azt pedig el kellene fogadni, hogy nem adottak a feltételek ahhoz, hogy nagyszámú menekült és migráns hosszú távú tartózkodását, ellátását biztosítsa – fűzte hozzá.
– A bolgár közösség hitének gyakorlása, hagyományainak megtartása a legfontosabb feladat ebben a gyorsan változó világban. Közösségünk Magyarországra érkezve értéket teremtve vált ismertté, s a kezdetektől jó barátságban élünk e hazában, hiszen megdolgoztunk megbecsülésünkért – ezt pedig már Varga Szimeon bolgár szószóló jelentette ki, aki szerint európai értékeinket akkor tudjuk megőrizni, ha egyetértéssel döntünk minden kérdésben, s ezért fontosnak tartja a népszavazást.
Emlékezetes, a közelmúltban Lakatos Attila Borsod megyei cigány vajda – akit időközben megválasztottak az Európai Romák Egyesülete elnökének – is arra buzdított, hogy részt kell venni és nemmel kell szavazni a vasárnapi referendumon. – Fontos, hogy a migránskérdésben hallassuk a hangunkat, és egységesen lépjünk fel a bevándorlás ellen. Nem akarunk olyan országban élni, ahová sok bevándorló érkezik – szögezte le, s azt is kijelentette: félti a családjaikat, a gyermekeiket és a munkahelyeket, valamint az oktatást és az egészségügyet is a migránsoktól.