A bizottságot mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatta a szélsőséges, paramilitáris szervezetek tevékenységéről és kapcsolatrendszeréről.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: az elsősorban szélsőjobboldali militáns szervezetek összességében a társadalmi rendre nem jelentenek veszélyt, ugyanakkor közrendvédelmet veszélyeztetheti, hogy egyes szervezetek – többségében a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) – százas nagyságrendben fegyvereket, ezres nagyságrendben lőszert halmoztak fel.
A mintegy 2,5 órás zárt ülés után Molnár Zsolt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európát is veszélyeztető nemzetközi terrorizmus, s a bőnyi rendőrgyilkosság helyezte fókuszba a bő két évtizede Magyarországon tevékenykedő paramilitáris szervezetek kérdését.
A belügyminiszter, a szolgálatok és a rendvédelmi szervek sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy ezek a szervezetek – az MNA, a HVIM, a Nemzeti Betyársereg és a Magyar Gárda utódszervezetei – tarthatnak-e kapcsolatot iszlám radikális szervezetekkel. Azt tudni – folytatta -, hogy ezeknek a szervezeteknek széles kapcsolatrendszere van, s korábbi információk alapján az ismert, hogy egy parlamenti párthoz is köthetőek. Ennek kapcsán Toroczkai Lászlótól, a Jobbik alelnökétől továbbra is válaszokat várnak.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja – a belügyminiszter és Papp Károly országos rendőrfőkapitány szavaira hivatkozva – azt hangsúlyozta, hogy az MNA kivételével a napirendre került úgynevezett szélsőséges paramilitáris szervezetek bűncselekményt nem követtek el, működésük törvényes és jogszerű, nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Bűncselekmények, jogellenes cselekmények az MNA-hoz kapcsolódnak. Az egyes Jobbikhoz köthető szervezetek – mint például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – törvényesen működő civil szervezetek – emelte ki az ellenzéki politikus, aki szerint az időzítés nem véletlen, vannak, akik a választások előtt „politikai cirkuszt” akarnak kreálni ebből a témából.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke ugyanakkor megemlítette, a Magyar Gárda Mozgalomnál „furcsa körülmények között” tartották félelemben az embereket.
Ezzel együtt viszont azt hangsúlyozta, hogy az ország demokratikus, alkotmányos rendjét a magyar kormány szigorúan felügyeli, s minden magyar állampolgárt megvédenek minden – akár balról, akár jobbról érkező – szélsőséges támadástól.
A Magyar Nemzeti Arcvonal és a politika esetleges összefonódását is feltérképezik
A szélsőséges szervezetek az elmúlt hat-hét évben visszaszorultak, nemzetbiztonsági kockázatot, veszélyt nem jelentenek, Magyarországon a biztonságot garantálja az állam – szögezte le a kormánypárti politikus.
Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt mondta: a Jobbik és paramilitáris szervezetek között van átfedés, de ez a kapcsolat az elmúlt években gyengült, s nem tartja szerencsésnek, hogy egy egyébként ilyen fontos témát kampánytémává silányítanak.
Mind Szél Bernadett, mind Mirkóczki Ádám felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz-KDNP szavazatával részt vehetett a testület zárt ülésén a Liberálisok elnöke, Fodor Gábor, aki nem rendelkezik a szükséges átvilágítással. Korábban viszont az LMP-s Demeter Márta, aki rendelkezik ilyennel, korábban nem vehetett részt a testület zárt ülésein.
Molnár Zsolt azt mondta, hogy a „slágertéma”, a „Soros-terv” is napirendre került, de a annak valójában szerinte nincs nemzetbiztonsági relevanciája. Hasonlóan értékelte a „Soros-terv” ügyét az LMP-s Szél Bernadett is.
Erre reagálva Németh Szilárd azt mondta: képviselőtársai hazudtak, s megsértették a testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat.
Molnár Zsolt az azeri bankszámlák ügyében is szeretett volna tájékozódni. Németh Szilárd felháborodását fejezte ki, miután a testület elnöke a vele való egyeztetés nélkül hívta meg a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselőit. Ők nem adhattak felvilágosítást.
A szocialista Molnár Zsolt viszont úgy értékelte, az azeri bankszámlák ügyében ködösítés, mellébeszélés folyik.
