Mostanában sokszor rendkívül nemtelen, európai hangnemhez méltatlan módon, hazugságokkal, csúsztatásokkal támadták a Honvédkórházat, az elmúlt időszakban ennek ellenére nem veszítették el a betegek bizalmát, a nyolc telephelyükön naponta több mint háromezer beteget látnak el – közölte a Magyar Időkkel Kun Szabó István, a Honvédkórház parancsnoka, amikor a sajtóban és az interneten megjelent kritikákról kérdeztük.
A vezérőrnagy nagy eredménynek tartja, hogy idén az Egészséges Budapest program részeként 3,4 milliárd forintos eszközbeszerzést hajthattak végre, amelyből, többek között, korszerű gyógyszeradagoló érkezett, és más forrásból új járóbeteg-irányítási rendszer is működhet az intézményben. Eközben 1,6 milliárd forinttal sikerült csökkenteni a kórház adósságát is.
Azokra a kritikákra reagálva, hogy a kórház túlterhelt, mert háziorvosi ellátás is működik és szakrendelés is folyik az intézményben, a parancsnok elismerte: 2006–2007-ben nagyon rossz döntés született, amikor összevonták a vasútegészségügyet, a BM Kórházat, a NAV, a Honvédelmi Minisztérium dolgozóinak és hozzátartozóik ellátását, valamint egy területi normál ellátottsági kört. Ez ugyanis rendkívül nehéz helyzetbe hozta a Honvédkórházat és intézményeit. Mint kifejtette: feleakkora létszámmal, feleakkora ágyszámmal ugyanakkora területet kellett ellátni, és ez a mai napig gondokat okoz a kórháznak. Ennek ellenére az összes dolgozó becsülettel végzi a munkáját, és úrrá tud lenni a nehézségeken – jelentette ki a parancsnok.
A Honvédkórháznak nemcsak az egyenruhások ellátása a feladata, hanem csaknem másfél millió területi alapon ellátott civil is hozzájuk tartozik, itt kap szakorvosi ellátást a teljes észak-pesti régió. A leterheltségüket fokozza, hogy például a XIII. kerületben egyáltalán nem megoldott a NEAK-finanszírozott krónikus betegek ellátása – mutatott rá a vezérőrnagy.
Ezenkívül évente ötvennégyezer beteg jelentkezik a sürgősségi osztályon is, akikkel szintén foglalkoznia kell az intézménynek, miközben a tervezés során eredetileg napi hatvan-hetven főre alakították ki a Honvédkórházban a sürgősségi ellátás fizikai feltételeit. Ezt a problémát a parancsnok szerint jövőben az Egészséges Budapest program orvosolni tudja majd, hiszen az új kórházi szárnyuk a sürgősségi ellátás köré fog épülni, a nyertes pályázót már kihirdették, rövid időn belül tehát elindulhat az új épületek tervezése.
Jelentős összegekért korszerűsítették az intézmény eszközparkját
Fotó: Havran Zoltán
Arra a kérdésre, hogy igaza volt-e Zacher Gábornak, a sürgősségi osztály volt vezetőjének, amikor azt állította, hogy túlterheltség miatt távozott sok szakember a kórházból, a parancsnok úgy válaszolt: igen is meg nem is, hiszen ez sokkal összetettebb probléma. Tájékoztatása szerint a kórház vezetése folyamatosan kereste a megoldást, az elmúlt egy-másfél évben belső szabályzókkal próbálták kialakítani a betegutak optimálisabb irányítását, hogy rövidebb legyen a várakozási idő. A kórház folyamatosan próbálta megteremteni a fizikai feltételeket is a jobb ellátáshoz.
A sürgősségi osztályról az elmúlt négy évben 204-en távoztak, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi orvos hiányzik a rendszerből, hiszen közben pótolták a távozók egy részét, az intézmény egészére pedig ez az elvándorlási arány nem érvényes. Szeptemberben viszont olyan helyzet állt elő, hogy újra kellett gondolni a sürgősségi osztály működését. Jelenleg az újjáépítés folyik: a sürgősségire összesen tizenhat orvos és tizenegy mentőtiszt érkezett.
Az ellenzék és a sajtó azon értesülésére reagálva, hogy a Honvédkórháznak jelenleg nincs radiológusa, a tábornok felhívta a figyelmet: a radiológushiány szintén országos probléma. Magyarán nincs annyi szakorvos, amennyi radiológiai központ van Magyarországon. Ezért a Honvédkórház külső és belső vizsgálatot folytatott le a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy a Honvédkórház székhelyére kell koncentrálni a teljes radiológiai és képalkotó rendszerüket, hogy itt huszonnégy órában biztosított lehessen ez az ellátási forma.
A másik két telephelyről tehát át kell szállítaniuk a vizsgálatokra a betegeket a központba. Erre a feladatra az intézmény rendelkezésére áll két vadonatúj Mercedes mentő, és elindult a beszerzése további három új mentőautónak is, miközben régi típusú járművek is rendelkezésre állnak a betegmozgatáshoz. Bevontak az ellátásba külső szolgáltatókat is.
A törvényes működés így a radiológia területén is megoldott az intézményeikben. Lefolytattak abban az ügyben is egy szakértői vizsgálatot, hogy valaki azt állította, azért halt meg egy beteg, mert mire átértek vele egy ultrahangvizsgálatra a központba, menthetetlen állapotba került. Kiderült, hogy ez az állítás nem igaz, az ilyen hírek terjesztése rendkívül sértő is az orvosokra, a Honvédkórház egészére nézve – jegyezte meg a parancsnok.
„Csúsztatásokkal próbálták lejáratni az intézményt”
Fotó: Kurucz Árpád
Az is megjelent a sajtóban, hogy megszűnik a Honvédkórház koraszülöttosztálya (PIC). Erről Kun Szabó István elmondta: az elmúlt kilenc hónapban hét szakember kényszerült arra, hogy elmenjen erről az osztályról. Hárman közülük szülési szabadságra mentek, egy kolléga a külföldön dolgozó férje után, egy pedig a saját jogán ment külföldre, egy kollégát meg kellett műteni, tehát betegszabadságon van, egy pedig gyermekorvosi magánpraxist vállalt.
Ezt időben észlelték és időben tájékoztatták is az egészségügyi államtitkárságot. Az államtitkárságon egy rövid és egy hosszú távú intézkedési tervet dolgoztak ki. Át kell gondolni a főváros koraszülött-ellátását, a meglévő szakorvosi létszámhoz és ellátási igényhez kell igazítani a centrumok számát.
– Mi átéreztük a probléma súlyát, és ha ideiglenes jelleggel kétszer annyi ügyeletet vállaltak volna a gondok megoldásáig az orvosok, azt komolyan dotálta volna az intézmény. A részleg vezetője azonban egy igen magas béremelési igényt fogalmazott meg felénk, ezt viszont nem vállalhattuk, hiszen ez egy bérspirálba kényszeríthette volna a kórház vezetését. A magyar állami egészségügyben ugyanakkor van egy bizonyos fizetési határ, ami fölé nem lehet menni. Ráadásul a bértárgyalások eredményeként nem születhet olyan megoldás, amivel bérfeszültséget generálnának az intézményen belül. A helyzet megoldásán azonban sokat dolgoznak, több külsős kollégával állnak megállapodás előtt, akik segíteni szeretnének a PIC-osztály további működésében – mondta a parancsnok.
A vezérőrnagytól azt is megtudtuk, hogy a kórháznak tavaly októberben 4,3 milliárd forintos tartozása volt a szállítók felé, ezt idén különböző intézkedésekkel sikerült leküzdeni 2,7 milliárdra. A jövőben viszont egy modernebb, vállalati menedzsmentnek megfelelő szervezeti formát kell kialakítani az intézményeikben, erről januárban le fognak tenni egy javaslatot a fenntartó felé.
A Honvédkórház telephelyén ugyanakkor az Egészséges Budapest program részeként olyan modern komplexum épül, ahol megfelelő ágyszámmal és a legkorszerűbb feltételekkel tudják majd ellátni a betegeket. Komfortossá szeretnék tenni az idejutást is a parkolási lehetőségek bővítésével, komoly tervek vannak helyi óvoda és bölcsőde kialakításáról, és bővítik a szállási lehetőségeket is a dolgozók számára. Lesz egy szolgáltató egység is, ahol nemcsak a betegek, hanem a személyzet igényeit is kiszolgálják majd.
