– A magyar kormány csak olyan uniós költségvetést tud elfogadni, amely nem bünteti a teljesítményt, a jelentősebb gazdasági növekedést felmutató országokat – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a 2021–2027 közötti EU-s költségvetés-tervezet a szegényebb államoktól csoportosítana át forrásokat a gazdagabbakhoz.
– Nem fogadható el az sem, hogy a tagállamoktól vesznek el forrásokat, és a migránsoknak adják. Hozzátette: a büdzsének támogatni kell a közös határvédelmet, Magyarország pedig továbbra is szeretné, ha ezzel kapcsolatos kiadásai egy részét megtérítené az unió.
– Leginkább a brüsszeli bürokrácián lehetne spórolni – jelentette ki, utalva arra, hogy maga az Európai Bizottság (EB) is ezen a véleményen volt korábban. A miniszter azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezetben külön fejlesztési források vannak az eurózóna tagállamainak. Ugyancsak nem tartotta elfogadhatónak, hogy a vámbevételek 20 százaléka helyett csak azok 10 százalékát tarthatnák meg a tagállamok. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott a gyors megállapodásra a költségvetésről, és úgy gondolja, a jó kompromisszum mindenkinek fáj.
A politikus elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a politikai zsarolás eszköze legyen.
– Furcsa módon, az OLAF-eljárások 52 százaléka éppen azokat a tagállamokat sújtja, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni – közölte.
Az Európai Tanács június 28–29-i ülésének kiemelt témája lesz a migráció, és Gulyás Gergely szerint jók Magyarország esélyei a kötelező kvóta elleni küzdelemben.
– Pillanatnyilag 16 tagállam nem támogatja ezt a tervezetet és öt tagállam jelezte feltétel nélküli támogatását – vázolta a miniszter. A Magyar Idők kérdésére elmondta: a Velencei Bizottság jövő pénteken dönt az illegális migráció szervezését szankcionáló Stop, Soros! törvénycsomagról, és az eddigi gyakorlat szerint néhány nappal korábban már megismerhető lesz a testület tervezete.
– Ennek ismeretében határozhat majd az Országgyűlés a jövő héten a törvénycsomagról – tette hozzá. A hajléktalanokat érintő, az életvitelszerű közterület-használatot tiltó alaptörvény-módosításról a Magyar Idők kérdésére azt mondta: a szakemberek többségének állítása szerint mindenki számára lenne rendelkezésre álló férőhely.
– Kapacitás tehát van, és a kormány arra is készen áll, hogy ha szükséges, akár jelentős forrásokat biztosítson annak érdekében, hogy ezeket a helyeket bővítse – hangoztatta. Azt is mondta, hogy amikor életben volt hasonló jogszabály, akkor telente jóval kevesebben fagytak meg.
A miniszter újságírói kérdésre a kiemelt tervek között említette a Modern falvak és a Modern városok programot – utóbbira idén 150 milliárd forint jut –, valamint Budapest és az agglomeráció fejlesztését, az elővárosi közlekedés összehangolását. Elmondta azt is, tárgyalni fognak Pákh Imre műgyűjtővel Munkácsy Mihály Golgota című festményének megvásárlásáról. Szerinte a magyar állam részéről a hárommilliárd forintos ajánlat kiindulási alapnak jó.
Alkotmányos védelem a keresztény kultúrának
Magyarország keresztény kultúrájának védelme is bekerülne az alaptörvénybe a törvényalkotási bizottság által tegnap megszavazott indítvány szerint. Az állam minden szervének kötelességévé tennék az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. „Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország” – olvasható az indoklásban. Hozzáteszik, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is. Az LMP a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon. A kormánypártok és a Jobbik támogatták a módosítást. (B. G.)