Még mindig él egyfajta kettős mérce a nácizmus és a kommunizmus bűneinek megítélésében – nyilatkozta a Magyar Időknek Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Lapunk a történészt a Látószög blogon közölt cikksorozatával kapcsolatban kérdezte, amelyben az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban részt vevő és 25 hőst halálba küldő öt emberről ír, akik a mai napig köztünk élnek. Az elmúlt években több náci háborús bűnösnek is bíróság elé kellett állnia a hitleri diktatúra alatt elkövetett tetteiért, ám a kommunizmus vérengzéseiért felelős személyek jellemzően megússzák a felelősségre vonást – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Hozzátette: ez a kettős megítélés nagyrészt annak tudható be, hogy a főként Nyugat-Európában uralkodó nosztalgikus felfogás szerint a kommunizmus jót akart, és csupán az egyetemes humanizmus, felvilágosodás örökségének radikális továbbvitelét óhajtotta.
– Ezzel ellentétben a kommunizmus alaptételei között is megtaláljuk a Hitler által írt Mein Kampfban is előforduló gondolatokat, amelyek társadalmi csoportok felszámolására irányultak – hangsúlyozta a történész. Arra is rámutatott: Közép- és Kelet-Európa lakossága évtizedekig ki volt szolgáltatva ezeknek az elnyomó rezsimeknek. – A térségünk szenvedéseire érzéketlen nyugat-európai gyarmatosító szemléletmódot nyugodtan nevezhetjük egyfajta liberális rasszizmusnak – tette hozzá.
Annak oka pedig, hogy a kommunizmus bűneinek térségünkben sem mindig tulajdonítanak megfelelő súlyt, a bűnösöket pedig nem számoltatják el, az, hogy sok helyen nem szabadultak meg végleg a kommunizmustól. A rendszerváltoztatás előtti gazdasági-politikai szereplők átmentették kapcsolataikat, és befolyásuk tovább élt 1989/90 után.
Jogos a felháborodás 1956 megtorlóival szemben
Az igazgató rámutatott: ma már széles körben kelt felháborodást a cikksorozatában bemutatott személyek története, akik miután hadbíróként, illetve ügyészként a forradalom hőseit végeztették ki, a kádári konszolidáció éveiben kitüntetéseket, vezető pozíciókat, valamint magas nyugdíjakat kaptak. – Napjainkban azonban nem eredményesek a náci bűnösöket felelősségre vonó nürnbergi perhez hasonló eljárások. Ezt mutatja Biszku Béla perének sikertelensége is – fogalmazott Békés Márton.
