Nem lehet több a tananyag, és nem lehet kevesebb gimnáziumi évfolyam. Ez az egyik kikötése a Nemzeti Pedagógus Karnak az alapszintű oktatás nulladik évfolyama bevezetéséhez. Horváth Péter, a Kar elnöke a Karc FM-nek azt mondta: az ötlet a gyermekek közti különbségek kiegyenlítésére alkalmas lehet, ugyanakkor nem szabad háttérbe szorítani a tehetséggondozást sem. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója fontosnak tartja, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek mindegyike szólaljon meg az ügyben, hogy teljes szakmai konszenzus mellett jöhessen létre az új rendszer. 2019 ugyanakkor szerinte korai időpont a bevezetéshez. Pelyach Gergely interjúja.
Mik az elvárt célok?
Az, hogy a gyerekek jobb készségekkel és jobb közismereti tudással kerüljenek ki az iskolából. Hogy olyan magabiztos alapképességekkel rendelkezzenek, amivel “sikeres lehet a tudás megszerzése.”
A 0. évfolyam a különböző képességekkel rendelkező gyerekek egy szintre hozását szolgálná?
Magyarországon egyelőre nincs kultúrája annak, hogy ezt a plusz egy évet hogyan lehetne értelmesen felhasználni. Nincs még semmi eldöntve. Magam is úgy tapasztaltam, hogy a kormány akkor fogja költségvetési forrásokkal támogatni az ötletet, ha értelmes célt lehet meghatározni. A kötelező három éves óvoda is hamarosan meghozhatja az eredményeit. Ez a tervezett plusz egy év pedig az általános iskolákban arra lenne alkalmas, hogy az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítse. Felkészítő foglalkozásokkal olyan helyzetbe kell például hozni mindenkit, hogy később az olvasás, írás, számolás könnyebben menjen. A PISA felmérés is azt mutatta, hogy elsősorban azokkal a diákokkal van probléma, akiknél ez nehezebben megy. Ők jelentik azt a 25-30 százalékot, akik elmaradnak az OECD országok átlagától.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Mikor merült fel először a plusz egy évfolyam ötlete?
Az európai tendenciáknak megfelelően már évekkel ezelőtt felmerült az ötlet. A Nemzeti Pedagógus Kar akkor meg is kérdezte a kollégákat és nagyon sok választ kaptunk. Az akkor is kiderült, hogy az alapkészségek megerősítése lenne a legfontosabb cél. Egyértelmű kutatási eredmények bizonyítják, hogy a 3-11 éves kor közötti gyermekekbe történő befektetés a legfontosabb. Ha ilyenkor nem alakulnak ki ezek a képességek, akkor később már nincs mód sem kialakítani, sem fejleszteni ezeket. Azok a panaszok, amelyek például a szakiskolákból érkeznek, hogy a gyerekek kevéssé tudnak olvasni, már sajnos nem kezelhetőek. Azt is egyértelműen megfogalmaztuk ugyanakkor, hogy a plusz évfolyam nem járhat a tananyag növekedésével és azzal sem, hogy középfokon kevesebb évfolyam lesz!
Ezzel hallgatólagosan ki lesz mondva, hogy minden, középszintű oktatásban jelentkező különbség már az általános iskolai rendszerben kialakul?
Ezt nagyon erősen meghatározza Magyarországon a családi háttér index. Ezt ma már nem szabad vitatni. Maga az iskolarendszer ezeket úgy tűnik, hogy kevéssé képes tompítani. Az új Nemzeti Alaptantervben éppen ezért azt is biztosítani kell, hogy legyen idő mindkét végletre: a hátrányok kompenzálására, és a tehetségek gondozására egyaránt.
Azokat, akiknek nem lenne szüksége a 0. évfolyamra, nem befolyásolja hátrányosan a plusz egy osztály?
Bár nagyon sok hátrányos helyzetű település iskolájából érkezett olyan vélemény, hogy jó lenne ilyen évfolyam, valóban kevéssé mozdítja meg azoknak az intézményeknek a fantáziáját, ahova többségében olyan diákok kerülnek, akik például már tudnak olvasni mikor bekerülnek az általános iskolába. Éppen ezért lenne fontos, hogy azok közül, akik ezzel a korosztállyal foglalkoznak, minél többen szólaljanak meg. Oktatás kutatók, pszichológusok. A 2019-es időpontot kicsit korainak tartjuk, hiszen az új évfolyam indulása csak kidolgozott Nemzeti Alaptanterv, kidolgozott kerettanterv, és kidolgozott helyi tantervek mellett lehetséges.
A teljes interjút a Karc FM honlapján hallgathatja meg!