Németh Zsolt kifejtette: a kitelepítettek magyarországi kárpótlása még nem rendezett, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló. A politikus szerint az áldozatok előtti kölcsönös főhajtás hozhat katarzist hazánk és Szlovákia kapcsolatában, ahogyan a magyar–szerb viszonyban is történt. Németh Zsolt felhívta a figyelmet: a lakosságcsere, a kollektív bűnösség és a deportálások fémjelezte csehszlovák nemzeti kommunizmus végső megoldása közeli rokonságot mutat a náci-fasiszta faji tisztaság tervével. Emlékeztetett, 1947-ben 80–170 ezer felvidéki magyart telepítettek át erőszakkal Magyarországra.
A bizottsági elnök szólt arról is: napjainkban is vannak, akik a problémák megoldását a ki-, betelepítésekben látják, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt hazánk és Szlovákia ellen. Hangsúlyozta: e két országnak meggyőződése, hogy nem a problémát kell Európába hozni, hanem a megoldást kell a szülőföldre vinni, a történelmi tapasztalatok alapján tudják, hogy emberhez méltó életet csak a szülőföldön lehet megadni. Beszéde végén Németh Zsolt azt mondta, a magyar és a szlovák testvérnép, és nincs még két nemzet a Kárpát-medencében, amelyekre ez ennyire igaz volna.
