Egyértelműen reformra szorul az iskolai nyelvoktatás – hangsúlyozza a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
Salusinszky András a Magyar Időknek elmondta, a szakmában senki nem érti, miként lehetséges az, hogy a gyerekek a közoktatásban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig, ez ugyanis nyelviskolai keretek között tanulva öt-hatszáz óra alatt teljesíthető lenne. Éppen ezért a szakember úgy véli, ennek az óraszámnak elegendőnek kellene bizonyulnia arra, hogy a diákok megszerezzék a B2 szintű nyelvvizsgát. Egy 2011-es statisztika szerint az alapképzésre felvettek 54 százalékának van papírja nyelvtudásáról.
Az ombudsmani állásfoglalással kapcsolatban, miszerint jogsértő, ha 2020-tól kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási intézményekben, Salusinszky András azt mondta: a bemeneti feltételekre vonatkozó előírás időben, 2014-ben megszületett. Ám tény: azoknak, akik a szakképzés rendszeréből kerülnek ki, túl későn tisztázódtak a kimeneti követelmények, hiszen a kerettantervet a tanév kezdetét megelőzően hirdették ki. Igaz, előtte a most felállt szakképzési centrumos rendszer nem létezett.
A másik problémát szerinte az esélyegyenlőtlenség jelenti. Bár sok gyerek különórákon szerzi meg a szükséges nyelvtudást, de a többségnek erre nincs lehetősége.
– A tapasztalatok alapján a nyelviskolákban a gyerekek tíz hét alatt megtanulják azt a tananyagot, amelyet az iskolában egy év alatt sajátítanak el. Ez egyértelműen jelzi, hogy nem hatékony a nyelvoktatás, és sok esetben nem elég jók a nyelvtanárok, akiknek gyakran nincs élő kapcsolatuk a nyelvvel.
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ legfrissebb, 2016-ra vonatkozó adatai szerint tavaly valamivel több mint 134 ezren mentek el nyelvvizsgázni, a sikeresen vizsgázók száma meghaladta a 84 ezret. Tavaly továbbra is az angol bizonyult a legnépszerűbbnek, amelyből 96 ezren vizsgáztak, közülük körülbelül 62 ezren tettek sikeres vizsgát. Németből durván 28 ezer vizsgát dokumentáltak, ugyanakkor csak körülbelül 16 ezer bizonyult sikeresnek.
A Magyar Idők tavaly év végén beszámolt arról, hogy az oktatásért felelős államtitkárság középtávú stratégiát dolgoz ki az idegennyelv-oktatás helyzetének javítása érdekében. Ehhez első lépésként felállt egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy összeállítson egy problématérképet és megoldási javaslatokat fogalmazzon meg.
Palkovics László államtitkár hangsúlyozta, meg kell nézni, hogy annyi nyelvóra mellett, ami elég lenne egy felsőfokú nyelvvizsgához, a magyar gyerekek miért nem tanulnak meg úgy egy idegen nyelvet, mint a finnek.