– Egy hét múlva dönt a brit parlament alsóháza arról, hogy elfogadják-e az EU-val tető alá hozott brexitmegállapodást. Milyen kimenetelre számít a magyar kormány?
– Brüsszel jelenlegi vezetése történelmi bűnt követett el, mert az elhibázott politikájával elüldözte a briteket, miközben a migránsokat rászabadítja Európára. Sajnáljuk, hogy így alakult, mert Nagy-Britannia kilépésével gyengébb lesz az EU. A magyar kormány az Egyesült Királyság rendezett körülmények közötti kilépésében érdekelt. November 25-én az állam- és kormányfők egységesen elfogadták azt a közel hatszáz oldalas dokumentumot, amely a kilépés feltételeit tartalmazza, illetve politikai jóváhagyást adtak ahhoz a deklarációhoz, amely rögzíti, hogy a kilépést követően az EU részéről milyen kapcsolatokban vagyunk érdekeltek. A brit polgárok döntését mindenkinek el kell fogadnia, a mi érdekünk az, hogy ebben a helyzetben megvédjük a magyar érdekeket és az Angliában dolgozó magyarok érdekét. Az elért megállapodás tartalmazza Magyarország legfontosabb nemzeti érdekekeit, köztük az állampolgárok jogainak védelmét.
– Mekkora esély van a brexitmegállapodás londoni szentesítésére?
– A 27 uniós tagállam egysége üzenetértékű, egyben támogatást jelent Theresa May brit miniszterelnök asszonynak, hogy hazájában is sikerüljön elfogadtatni a megállapodást. Nincs könnyű helyzetben, hiszen pártjában, a kormányzó Konzervatív Párton belül is van olyan szárny, amely a keményebb brexitben érdekelt. A magyar érdek az, hogy a megállapodást elfogadják, de természetesen tiszteletben tartjuk a brit parlament bármilyen szuverén demokratikus döntését.
– Ha az alsóházban elbukna a brexitmegállapodás, újra kell kezdeni a tárgyalásokat?
– Theresa Maynek lehetősége van azt újra az alsóház elé vinni, de az is felmerülhet, hogy kiírnak egy népszavazást a brexitmegállapodásról, aminek persze komoly belpolitikai kockázata van. Amennyiben tehát a december 11-i brit parlamenti szavazáson elbukna a megállapodás, nem kell automatikusan a megegyezés nélküli forgatókönyvvel számolni, de jelentősen megnő az Egyesült Királyság rendezetlen kilépésnek esélye. Pozitív forgatókönyv esetén a brit EU-tagság 2019. március 30-i megszűnését követően életbe lép egy átmeneti időszak, amelynek végdátuma 2020. december 31. Az átmeneti időszak – amely időt ad, hogy a felek megtárgyalják a jövőbeni együttműködést – maximálisan még két évvel kitolható.
– A kilépés bármely szcenáriója mivel járhat az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárokra nézve?
– A magyar kormánynak az a legfontosabb, hogy a kint élő, dolgozó, tanuló magyarok szerzett jogai ne csorbuljanak. Amennyiben van megállapodás a kilépésről, akkor a brit kormány a dokumentumban rögzítettek szerint garantálja a szigetországban élő uniós állampolgárok jogait; ugyanakkor megnyugtató, hogy egy esetleges megállapodás nélküli kilépés esetében is vállalták a britek, hogy az ott dolgozó uniós állampolgárok, így a magyarok jogai nem sérülnek.
– Mi lesz a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokkal?
– A kilépést követően az Egyesült Királyságra nem szabad úgy tekinteni, mint bármely harmadik országra. A szigetország ezer szállal kötődik Európához történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag is. Nagy-Britannia a hatodik legnagyobb befektető Magyarországon, a brit cégek ötvenezer embernek adnak munkát itthon, és az ország a 11. legnagyobb kereskedelmi partnerünk, ezért a lehető legszorosabb kapcsolatok fenntartásában vagyunk érdekeltek.
– A brexittel fontos szövetségest veszít Budapest. Folytatható ez a szoros együttműködés a kilépést követően?
– Először is abban vagyunk érdekeltek, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb kapcsolatrendszer legyen az átmeneti időszakot követően, ami minél több területre kiterjed. Emellett számba kell venni minden kiegészítő megoldást, ami tovább erősítheti a két ország együttműködését, köztük kétoldalú megállapodások megkötésének lehetőségét is. Ez vonatkozik egy megállapodás nélküli forgatókönyv esetére is. A magyar kormány mindig egy erős Európa létrejöttében volt érdekelt, de ennek az a garanciája, hogy erős tagállamok működnek az EU-ban. Magyarország olyan szuverenista megközelítést valló tagállam, amely abban hisz, hogy az integráció az erős tagállamok együttműködésén alapul, nem egy öncélú, föderalista, mindent harmonizálni akaró, nyílt társadalom filozófiát követünk. A britek nagyon hasonlóan gondolkodtak az EU-integráció jövőjéről, számunkra ezért is veszteség a kilépésük.
– A britek távozása mekkora lyukat üt a készülő uniós költségvetésen?
– Mindenki tényként kezeli, hogy a következő, 2021 és 2027 közötti ciklus költségvetése már csak az új Európai Bizottság felállása után, 2019 végén, esetleg 2020 első felében várható. Az uniós állam- és kormányfők december 13–14-én folytatnak először politikai vitát a készülő költségvetésről, amelyet nyilvánvalóan beárnyékol az egyik legkomolyabb nettó befizető ország távozása az EU-ból. Mi azt szeretnénk, hogy a kezelendő feladatokhoz igazodjon az új büdzsé, ne a gombhoz varrjuk a kabátot. 2020 után is meg kell őrizni az integráció olyan sikerterületeinek finanszírozását, mint a kohéziós politika és a közös agrárpolitika.
– Kit terhel a felelősség az EU második legnagyobb gazdaságának kilépéséért, az unió gyengüléséért?
– A politikai felelősség kérdéséről mindent elmond, hogy a 2016 nyarán, a brexitfolyamatot elindító népszavazást követően lemondott az akkor hivatalban lévő brit kormányfő. Ugyanilyen felelősségvállalást az uniós intézmények vezetői részéről nem láttunk. A brexit fő tanulsága, hogy meg kell hallgatni az emberek véleményét, azonban a bizottság jelenleg is politikailag terrorizálja azokat a tagállamokat, köztük Magyarországot, amelyek elég bátrak ahhoz, hogy megfogalmazzanak egy alternatív uniós jövőképet és ellenálljanak a modern kori népvándorlásnak. A magyar kormány nem Európát, hanem ezt a brüsszeli bürokráciát kritizálja.
– A brit statisztikák közben azt mutatják, hogy a 2004 után csatlakozott országok – kivétel Románia és Bulgária – állampolgárai egyre nagyobb számban térnek haza. Ez a brexit hatása vagy pedig más áll a háttérben?
– Mindenképpen pozitív folyamatnak tekintem, hogy egyre több magyar tér haza. Ez igazolja a kormánynak azt a politikáját, hogy megpróbálunk olyan társadalom- és családpolitikai intézkedéseket hozni, amelyek Magyarországot vonzó hellyé teszik. Itthon sokakban él a kép, hogy a magyarok kiugróan magas számban dolgoznak Nagy-Britanniában, de uniós összehasonlításban az első tíz ország közt sem szerepelünk e tekintetben.
– A kilépés helyett mikor fogunk végre az EU bővítéséről hallani?
– Magyarország uniós jövőképének fontos része a nyugat-balkáni bővítés. A bővítéspolitika sokáig az EU sikertörténete volt, azonban ez a folyamat Horvátország 2013-as csatlakozása után leállt. A mostani összetételű Európai Bizottságnak a harmadik nagy hibája – az illegális migráció engedésében és a brexit előidézésében játszott szerepe mellett –, hogy már 2014-ben kinyilvánította: ebben az intézményi ciklusban nem lesz bővítés. Ez egy nagyon rossz politikai üzenet volt. A jövő ősszel felálló új bizottságtól azt várjuk, hogy ne politizáljon, hanem azt tegye, ami a dolga, azaz őrködjék az uniós jog érvényesülése felett.