– Hamarosan jön a hazafias és honvédelmi nevelés. Már a sportlövészetet is magyarázni kellett, pedig Joó Éva világbajnok sportlövő szerint igencsak javíthat a diákok tanulási eredményein és magatartásán, arról nem is beszélve, hogy a számítógépes játékokkal ellentétben önfegyelemre tanít a sportág.
– A sportlövészetről az elmúlt hónapokban valóban sok szó esett, de ugyanilyen fontos a karate, vagy például a dzsúdó, amelyeknek most készült el a kerettanterve. A karatét már lehet is oktatni, de ahol van rá lehetőség, ott népszerű a lovaglás is. Visszatérve az alapkérdésre, a minél változatosabb, sokszínűbb testnevelés-oktatás érdekében a kerettantervek kiegészítése a sportlövészet és egyes küzdősportok lehetőségével lényegében már az, amit a Honvédelmi Minisztérium is örömmel fogad, és amiről már zajlik a tárcák közötti egyeztetés. Többek között azt is vizsgáljuk, hogy a honvédelem szempontjából fontos tartalmakkal hogyan lehetne bővíteni a kerettanterveket, szakértők dolgoznak az előterjesztésen.
– A balliberális sajtó viszont már megelőlegezte, hogy biztosan a diákok militarizálásáról van szó.
– Én is olvastam, erre azonban nincs szükség, Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja, van egy professzionális hadereje, amelyet a modern kor követelményeinek megfelelően fejleszt, ráadásul azzal, hogy a világ számos missziójában részt veszünk, még némi harci tapasztalatot is sikerült szerezni a katonáinknak. Ettől függetlenül, minden demokratikus társadalom oktatási rendszerében elengedhetetlen, hogy a lakosság felelőssége megjelenjen, amikor az ország védelmi képességéről van szó. Arról a védelmi képességről beszélek, amelyet meghatároz, hogy mennyire elkötelezett az adott ország lakossága a hazája irányában, mennyire kész azt megvédeni, ha szükséges. Fontos, hogy az iskolai évek alatt szó essen az ezzel szorosan összefüggő hazaszeretetről. Ebben nincs semmi ördögtől való, amitől bárkinek rettegnie kellene.
– Mikorra várható a hazafias és honvédelmi nevelés bevezetése?
– Itt nem egy új tantárgyról beszélünk, még véletlenül sem! Tartalomról, életérzésről, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is. A hatályos kerettantervek módosításánál is fontosabb azonban, hogy legkorábban 2019 szeptemberétől egyébként is jön az új Nemzeti alaptanterv.
– A vizes világbajnokság sikeres lebonyolítása is rávilágított a sport összetartó erejére és fontosságára. A kötelező testnevelésórák számának növekedése már érezteti a hatását?
– A cél a tanulók, távlatosan pedig az egész lakosság állóképességének, egészségi állapotának javítása volt, és az már most látható a Magyar Diáksport Szövetség által végzett Netfit-mérés alapján, hogy a mindennapos testnevelés felmenő rendszeréből először kikerülő évfolyamok (8. és 12.) jelentősen jobban teljesítettek a még nem mindennapos testnevelésben részt vevő évfolyamtársaiknál, például a 8. osztályos lányoknál az állóképességi ingatesztben 10 százalékponttal több lány került az egészségzónába, mint az első mérésnél.
– Mindehhez kellő számú tornateremre is szükség van. Hogy halad az építkezés?
– 2016-ban 26 új tornaterem és 25 tanuszoda építéséről született döntés összesen 6 milliárd forint költségvetési támogatásból, 2017 júniusában újabb 20 tornateremről és 26 tanuszodáról döntött a kormány, és ehhez jönnek még jelentős európai uniós források, amelyek pályáztatása jelenleg is zajlik. Ez utóbbiak az ország vidéki régióiban használhatóak fel, ezért a hazai költségvetési forrást inkább a Közép-Magyarország régióba érdemes összpontosítani.
– Elkezdődött a 12 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. Az első kilenc évfolyam diákjainak már nem is kell fizetniük érte. Ezek már új generációs tankönyvek, amelyeket digitalizált formában is el lehet érni?
– A tankönyvek ma még papíralapúak, de már zajlik a digitális fejlesztés, az utóbbi évek fejlesztései már most is letölthetőek a Nemzeti Köznevelési Portálról, akár azok számára is, akik külföldön szeretnék használni a magyar nyelvű tananyagot. Ezzel persze van még feladat, többéves munka, amíg több száz tankönyv digitális verziója is elkészül. Dolgozunk rajta.
Maruzsa Zoltán: Újabb tornatermek és tanuszodák épülhetnek szerte az országban
– Vannak olyan szakemberek, akik szerint javítani lehetne az idegen-nyelv-oktatás terén, ha több lenne a mérés, a visszajelzés a tanárok munkájának eredményességéről.
– Az Oktatási Hivatal 2015 óta folytat nyelvi mérést német és angol nyelven 6. és 8. osztályban. Ha több mérést akarunk, az országos szinten 50–100 millió forintba is kerülhet – a feladatlapok elkészítése, feldolgozása, elemzése –, vagyis alaposan át kell gondolni, hogy tényleg szükséges-e ennél több mérés. Az is egy érdekes felvetés, hogy kezdjük-e el már első osztálytól az idegen nyelvi felkészítést. Éppen ezért ősztől helyzetfelmérő kutatás indul a témában.
– Igyekezni kell, mert 2020-tól már nem a diplomához, hanem a felsőoktatásba való felvételihez kell majd egy középfokú nyelvvizsga. Mennyire terheli ez meg a köznevelést?
– Ez komoly kihívás, de a statisztikák szerint a kellő számú nyelvóra biztosított most is, a hatékonyságon kell és lehet javítani. A felvettek kétharmadának ma is van egyébként nyelvvizsgája. Nézetem szerint az nagyon fontos, hogy a hazai idegen nyelvi oktatás ne nyelvtan-, hanem kommunikáció-központú legyen, persze a megfelelő alapokra építve.
– A nyelvtanárképzés a felsőoktatásban már régen a kommunikáció-központú nyelvoktatás módszertanára készíti fel a tanárokat, mégis sokszor visszacsúszik nyelvtanközpontúvá a tanórákon. Hol lehet a hiba?
– Ezt majd a tervezett kutatásnak kell pontosan megmondania. Annak azonban biztosan szerepe van, és erősen hat egy tanár személyiségére is, hogyan tanították őt. Nehéz változtatni mélyen rögzült gondolkodásmódokon. Persze tudnak segíteni ebben is a jó tankönyvek, ebből bőven van választék, nagyon sok jó minőségű idegen nyelvi tankönyv közül választhatnak a tanárok és az érdeklődők.
– Sok szó esik jelenleg a hátrányos helyzetű tanulókról, de kevesebb az őket oktató pedagógusok munkájáról.
– A közeljövőben az elsősorban a hátrányos helyzetű tanulókkal képességkibontakoztató, integrációs felkészítést végző pedagógusok munkáját szeretnénk még jobban elismerni. Jelenleg is van olyan jogszabály, amely rögzíti, hogy melyek azok a hátrányos helyzetű települések, ahol a feladatellátás erősebb kihívást jelent, de lehetnek olyan települések is, ahol általánosan ez nem igaz, bár van olyan iskola, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya magas. Szeretnénk ezekben az iskolákban is biztosítani a nehéz körülmények közötti munkáért járó pótlékot. Ehhez az kell, hogy az intézményben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az öt százalékot, és az adott pedagógus munkájának legalább 50 százalékában képességkibontakoztató, integrációs felkészítő munkát végezzen.
– Az is fontos lenne, hogy egyre több pályakezdő megjelenjen ezeken a területeken.
– A tanárképzés rendszerének átszervezése és a pedagógus-életpálya bevezetése mellett ezért jött létre 2013-ban a Klebelsberg képzési ösztöndíj, amely a teljes képzési időszak során a többi ösztöndíj mellett havi 25 ezer, 50 ezer vagy 75 ezer forintot biztosít a hallgatóknak. Ennek fejében jól kell tanulni, illetve vállalni kell minimálisan az ösztöndíj folyósításának idejével megegyező időtartamú munkavállalást pedagógusként. Ennek helyszíneként három megyét kell megjelölniük a fiataloknak, ahova szívesen mennének tanítani, és aki olyan megyét jelöl meg, ahol nagyobb a szakemberhiány, az nagyobb eséllyel kapja meg az ösztöndíjat. Egyébként ennek kapcsán is módosítunk egy kormányrendeletet, amely szerint a Klebelsberg-ösztöndíjasoknak felajánlott állásra nem kell pályázatot kiírni, hiszen ez a számukra egy vállalt kötelezettség.
– Egyre többen hangoztatják, hogy a genderideológia helyett a hagyományos értékek felé kellene fordulnia az európai kultúrkörnek, ha túl akarja élni a mai válságot.
– Ennek kapcsán rendszeresen fellángol a vita. Maga a fogalom egyébként kikerül a kerettantervekből, mert a kifejezés nem szerepel a Nemzeti alaptantervben, így a kerettantervekben sem szükséges definiálni.
– Milyen változásokat terveznek még?
– A tavaszi törvénymódosítás során törvényi szintre emelkedett, hogy aki osztályfőnök, munkaközösséget vezet vagy a diákönkormányzatot segíti, annak két órát a tanítással lekötött idejébe bele kell számítani. Ezt tavaly még rendeleti szinten szabályoztuk, de mivel törvényi szintre emelkedett, ki kell venni a rendeletből. Azt tervezzük, hogy a régebbi középiskolai történelmi atlaszokat még egy évig lehessen használni. Korában úgy volt, hogy idén lehet utoljára, de talán így könnyebb lesz az átmenet, több ilyen kérést kaptunk iskoláktól, amit megfogadunk, bár időközben elkészült az új atlasz. Terveink szerint pályaorientációs céllal tanévenként két napot igazolt hiányzásként lehet majd arra használni, hogy a tanulók két helyszínre, két munkahelyre is el tudjanak menni a 7. és 8., valamint a 10., 11. és 12. osztály során. A gyógytestnevelői feladatok ellátásával kapcsolatban azt a korábban tervezett szigorítást oldaná fel a tárca, amely szerint csak adott felsőoktatási szakon végzettek taníthatták volna ezt, aki szakirányú továbbképzést szerzett, az nem, így továbbra is elegendő szakirányú végzettségű kolléga lesz ezen a területen. Jogszabályban is kimondjuk azt az evidenciát, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszerben csak a jogszerű foglalkoztatás számít bele a szakmai gyakorlatba – ezt eddig is így alkalmazta az Oktatási Hivatal, de több esetben alakult ki vita. Jó hír továbbá több szakembernek, hogy a mesterpedagógusok útiköltség-elszámolásának felső küszöbét eltöröljük, amelyet akkor vesznek igénybe, amikor az Oktatási Hivatalnak dolgoznak mások minősítési eljárásában.
– A Paulay Alapítványi Középiskolában egy év alatt akartak érettségi bizonyítványhoz juttatni diákokat megfelelő képzés és számonkérés nélkül. Terveznek szigorítást emiatt?
– A felnőttoktatás keretében szervezett osztályozó vizsgákra terveink szerint a kormányhivatal minden esetben vizsgabiztost küld ki a jövőben a visszaélések elkerülése érdekében, ennek finanszírozását pedig az érintett intézmények viselik, amikor tanulónként 5 ezer forintos eljárási díjat fizetnek majd. Úgy vélem, ez az intézkedés garantálja, hogy ne kerülhessen sor csalásokra, amelyek ellen a jövőben is határozottan fel fogunk lépni.
