„Gyerekek, ez működik!” – a krónikák szerint így kiáltott fel Szabó Zoltán professzor 1992. január 3-án, miután új szívet ültetett be az akkor 29 éves Schwartz Sándorba. Az első sikeres magyarországi szívtranszplantációt a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján végezték el, ahol a 25. évforduló alkalmából Merkely Béla, a klinika igazgatója emlékeztetett: az első beavatkozás után két héttel már meg is történt a második átültetés, amelynek során Koncz Antal kapott új szervet. Míg Schwartz Sándor a mai napig a negyedszázada kapott donorszervvel él, Koncz Antalnak három évvel ezelőtt másik szívre volt szüksége.
Az azóta eltelt időszakban 412 szívátültetést végeztek a klinikán, legutóbb január 2-án kettőt, de Mekely Béla érdekességként megemlítette, hogy 2016. december 28-án ennél is többen, hárman kaptak új esélyt az életre 24 órán belül.
Magyarországon 300 ezer embert kezelnek szívelégtelenség miatt, közülük néhány százan vannak azok, akiknek a szívátültetés jelentheti az egyetlen lehetőséget a gyógyulásra. Nem minden beteg számára nyilvánvaló azonban ez a lehetőség, ezért – mint a szívátültetési várólista-bizottság elnöke elmondta – a klinika szakemberei idén felvilágosító országjárásra indulnak. Szabolcs Zoltán arról tájékoztatott, hogy tavaly 63 beteget vettek fel a várólistára, de egy ekkora országban napi szinten 70-100 betegnek kellene szerepelnie rajta. Most 47 név szerepel a lajstromban, amelyről átlagosan négy hónap alatt kerülnek le a betegek. Van, akinek szinte azonnal találnak új szervet, másnak több mint két évig is várnia kell, hogy megfelelő testsúlyú és vércsoportú donort találjanak számára.
Az esélyek sokat javultak 2012 óta, amikor hazánk csatlakozott az Eurotransplant nevű, 8 országot és annak 135 millió lakosát magába foglaló szervezethez. Ennek révén ugyanis a transzplantációra szoruló magyar betegek külföldről is kaphatnak szervet, és mint az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója, Mihályi Sándor elmondta, ez főként a sürgősségi esetekben és a gyermekeknél bír különös jelentőséggel, mert ezeket egy ilyen kis lakosságszámú ország, mint hazák, nem tudná egymaga megoldani. – Tavaly például 21 akut állapotban lévő páciens kapott új szívet, közülük tizenhatan külföldről. A szervátültetések sikeressége ugyanakkor továbbra is elsősorban nemzeti felelősség – jelezte, hozzátéve, hogy ezért is örvendetes a magyarországi donációk számának emelkedése.
Tavaly 182 elhunyt válhatott donorrá (ez a második legaktívabb év ebben a tekintetben az utóbbi évtizedben), 70 százalékuk több szervével is életet menthetett. Az előző évben három egy év alatti gyermekből is engedélyeztek szereltávolítást a szülők, a legidősebb donor pedig 62 éves volt. Az orvosok összesen 587 donorszervet távolítottak el 2016-ban – ezen belül 60 szívet –, és 504 szerv-, ezen beül 58 szívátültetést végeztek. A városmajori klinikára 51 transzplantáció jutott, a többi hét műtétet az Országos Kardiológiai Intézetben végezték el gyerekeken.
Merkely Béla kiemelte: szeretnék felgyorsítani a betegek felkerülését a várólistára, javítani a transzplantáltak utánkövetését, mindehhez pedig létrehozni egy új szívtranszplantációs osztályt. A sajtótájékoztatón jelen volt Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is, akinek szavaiból úgy tűnt, hogy ennek nem lesz akadálya. Megerősítette ugyanis, hogy a kormány elkötelezett az orvosegyetemek fejlesztése mellett, ami segítheti a klinikát is ennek a tervnek a megvalósításában. – A programra 150 milliárd forintot szánnak, a tervek hamarosan a gazdasági kabinet elé kerülnek – közölte az államtitkár.