Horváth Péter emlékeztetett: a NAT módosításán elsősorban az akadémia munkacsoportja dolgozik, és a cél, hogy egy olyan anyagot dolgozzanak ki, amelyet a szakma, így a pedagógustársadalom, a tantestületek véleményeznek (az új NAT-nak 2017 végéig kell elkészülnie).
Horváth Péter felhívta a figyelmet arra is: az OFI már a nyáron olyan kerettanterveket dolgoz ki, amelyek az átmeneti időszakban – az új NAT 2018-as hatálybalépéséig – csökkentik a tanulói terheket. Ezek kialakításánál a fő szempont, hogy a tanárok nagyobb szabadságot kapjanak a helyi oktatásban. – A nagyobb önállóság egyben nagyobb felelősség is, amivel a pedagógustársadalom presztízse is nőhet – mutatott rá a testület elnöke.
Lapunk korábban beszámolt arról, hogy augusztus közepétől elérhetők lesznek azok a tanmenetjavaslatok, amelyek alapján a tanórákon bizonyos tartalmakat összevonhatnak, egyes témák tanítása pedig választhatóvá válik a tanulói terhek csökkentése érdekében. Az OFI tájékoztatása szerint ezek az ajánlások a tanároknak abban nyújtanak segítséget, hogy a 2016/17-es tanévben a korábbi tempóban, de valamivel kevesebb kötelező új ismeretanyagot feldolgozva tanítsanak. Emellett ősztől tarthatnak képességfejlesztő és gyakorlóórákat, illetve növelhetik az ilyen típusú tanórák számát. Az intézet javasolja azt is, hogy témákat és ismeretanyagokat egy másik évfolyamra csoportosítsanak át, ha úgy ítélik meg, hogy ezeket inkább más időszakban tanítanák.
Szintén változás lesz a mostani tanévben, hogy az alsó tagozatban 45 helyett 30 percesek lesznek a tanórák. Ez azonban nem jelent majd új csengetési rendet. A módosítás lényege, hogy a fennmaradó 15 percet játékos módon lehet majd felhasználni az osztályokban.