Jól jellemzi a Gyurcsány–Bajnai-kormányok teljesítményét és hozzáállását, hogy 2009-ben a következő évi költségvetés tervezésekor 65 ezer forintról 22 ezer forintra, azaz egyharmadára akarták csökkenti a gyermekétkeztetés normatíváját. Végül csak az általános tiltakozás hatására, a költségvetésen belüli átcsoportosítással, illetve a költségvetési tartalék terhére tudták egyáltalán szinten tartani a támogatást. „A gyermekétkeztetési sor el lett rontva” – magyarázkodott akkor Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője, aki ma a Gyurcsány Ferenc által vezett DK-ban politizál.
Ferge Zsuzsa, aki a 2010 előtti baloldali kormányok alatt kidolgozta a Nemzeti szegénységellenes programot, a következőket mondta a Gyurcsány-kormány időszakáról: „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy. […] Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély” Erre 2006-ban Gyurcsány Ferenc nyolcvanmilliárd forintot ígért. „Gyurcsány néha fellángol, majd lelohad” – mondta a szociológus arról, hogy az ígért nyolcvanmilliárdból végül csupán nyolcmilliárd jutott.
A jelenlegi kormány az elmúlt években viszont számos intézkedéssel segítette a rászoruló gyermekek étkeztetését. Miként Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben elmondta: 2010-ben Magyarországon a gyermekéhezés nem volt példátlan, ezért a kormány célul tűzte ki, hogy minden rászoruló gyermek ingyen étkezhessen. A kabinet ennek megfelelően négy év alatt két és félszeresére növelte a gyermekek étkeztetésére fordítandó összeget, így míg 2010-ben 28 milliárd forintot fordítottak gyermekétkeztetésre, addig a 2016-os költségvetésben ez az összeg már eléri a 72 milliárd forintot. Csak idén az erre a célra szánt forrás 10 százalékkal, 53-ról 58 milliárd forintra emelkedett. Annak érdekében, hogy a gyerekek szülei mentesüljenek az étkeztetés megfizetése alól, illetve hogy a rászorulóknak se kelljen nélkülözniük, a kormány két igen jelentős lépést tett. Egyfelől ez év szeptemberétől kiterjesztették az ingyenes bölcsődei és óvodai étkezést. Ez azt jelenti, hogy ma már 92 ezer helyett közel 320 ezer kisgyermek jut naponta három alkalommal ingyen menzához. Ez több mint 177 ezer gyermeket érint, ami több mint háromszoros növekedés. A törvénymódosítás értelmében ingyenes gyermekétkeztetésre jogosultak a három vagy több gyermekes családok, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreik, valamint azok a családok, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, jelenleg 89 ezer 408 forintot. A tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetniük az étkezésért.
A kormány másik meghatározó intézkedése a rászoruló gyermekek szünidei étkezését segíti, illetve bővíti. Egyrészt a nyári szünet alatti, eddig pályázati úton, egy meghatározott keretből nyújtott támogatást jövőre felváltja az egységes, minden önkormányzatra kiterjedő dotáció. Másfelől januártól már minden iskolai szünetben biztosítják a mindennapi ingyenes étkezést.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hétfőn jelentette be, hogy az eddigi 3 milliárd forint helyett jövőre 4,5 milliárd forintot fordít a kormány a hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetésére a tavaszi, nyári, őszi és téli tanszünetekben. Az államtitkár közölte: egyetlen gyermek sem maradhat ki ebből a lehetőségből, ezért a kormány azt javasolja majd a parlamentnek, hogy január 1-jétől az ilyen gyerekek étkeztetése az önkormányzatok kötelező feladatává váljon. Az előirányzott összeg ráadásul biztosítja az önkormányzatok minden ilyen jellegű kiadását. – Ha ez a lépés is megtörténik, akkor a tanulmányi időszakban és a szünidőkben teljes lefedettséget tudunk biztosítani a hátrányos helyzetű családok és az ezekben nevelkedő gyermekek számára – fogalmazott az államtitkár.
Miközben a baloldalt képviselők előszeretettel vetik a kormány szemére, hogy szerintük a jelenlegi kabinet mennyire nem támogatja a gyermekek étkeztetését, érdemes körbetekinteni, hogy egyes európai országokban mekkora teher hárul a szülőkre. Dániában egy bölcsődés, illetve egy óvodás gyermek után havonta átlagosan 100 ezer forintnak megfelelő koronát kell fizetni. Ez az összeg nem tartalmazza az ebédet, az további 21 500 forintba kerül. Talán ezért is van, hogy a dán szülők jelentős része tápszert, bébiételt, nagyobb gyermekeknél szendvicset csomagol gyermekének. A dán gyerekek délelőtt gyümölcsöt, uzsonnára pedig egy szelet rozskenyeret kapnak egy darab répával, uborkával, esetleg sajttal. Vagyis meleg ételt, levest, főzeléket, sült húst egyik nap sem kapnak az intézményekben. A lapunknak nyilatkozó dán állampolgár kiemelte: őket nem támogatja az állam családi adókedvezménnyel sem. Az Egyesült Királyságban havonta 600-800 fontot kell fizetni, ami a legjobb esetben is mintegy 265 ezer forint, de három étkezést ezért a pénzért sem adnak. Svédországban a havi összeg legfeljebb 1287 korona lehet, ami mintegy 44 ezer forint. Talán a leginkább családbarát árakat az osztrák állami intézményekben találjuk, itt havonta 60-80 euróba kerül az óvodai ellátás, ennek fejében napi két étkezést biztosítanak.
