Navracsics Tibor, aki az Erasmus program 30. évfordulója alkalmából beszámolt az Erasmus+ program félidős, 2016-os eredményeiről, elmondta, az Erasmus+ költségvetését az előző évhez képest 7,5 százalékkal megnövelve az Európai Unió minden eddiginél többet, azaz 2,27 milliárd eurót fordított a programra.
Az összegből 725 ezer európai számára nyújtott mobilitási támogatást külföldi tanulmányokhoz, képzésekhez, oktatási tevékenységhez, munkavállaláshoz, illetve önkéntes tevékenységekhez. Így a jelenlegi program 2014-es kezdete óta több mint 2 millióan vehették igénybe a támogatást. 2016-ban a programból 21 ezer projekt kapott támogatást, amelyek összesen 79 ezer oktatási, képzési és ifjúsági szervezetet érintettek. Mindez 2015-höz képest 15 százalékos növekedést jelentett – közölte az uniós biztos.
Mint elmondta, az eredmények azt mutatják, hogy az Erasmus+ 2014 és 2020 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7 százaléka számára nyújthat támogatást. A 2015-2016-os tanévben a program lehetővé tette a felsőoktatási intézmények számára, hogy 330 ezer diákot és tanárt küldjenek külföldre, illetve fogadjanak hazájukban. Franciaország, Németország és Spanyolország volt a három legfontosabb küldő ország, a legnépszerűbb fogadó ország Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság voltak.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 2016-ban Magyarországon 14 752-en vettek részt közel 26 millió euró összértékű, 399 oktatási, szakoktatási programban és különböző képzésekben.
Az Erasmus+ emellett magyar szervezetek számos oktatással, sporttal összefüggő programjait, felsőoktatási, szakoktatási és képzési intézmények, valamint vállalkozások közötti létrejött együttműködési programját, Erasmus Mundus mesterképzési és a társadalmi befogadással kapcsolatos programjait támogatta.
Az uniós program keretében Magyarországról külföldre a legtöbb, mintegy 2200 diákot és oktatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem küldte. A magyar résztvevők között a legnépszerűbb célország Németország volt, majd Romániában és Spanyolországban tanultak, vagy oktattak a legtöbben.
Az Erasmus+ program célja az oktatás-képzés területén a kulcskompetenciák és készségek fejlesztése, különös tekintettel a munkaerőpiac és a társadalmi kohézió szempontjából fontos készségekre; elsősorban tanulmányi célú mobilitások, illetve az oktatási-képzési intézmények és a cégek közötti együttműködés segítségével, valamint a nyelvtanítást.
A program hallgatók, gyakornokok, önkéntesek, fiatalok, tanulók, felnőtt tanulók, tanárok, pedagógusok, egyetemi oktatók, trénerek, ifjúsági munkások, oktatási, képzési vagy ifjúsági területen működő szervezetek munkatársai számára nyújt részvételi lehetőséget. A pályázatokat intézmények, szervezetek nyújthatják be, az egyéni részvétel ezeken keresztül valósul meg.
