Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és sírba tételéről emlékeznek meg a keresztény hívek holnap, nagypénteken, ami a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja.
Nagypénteken a katolikus egyházban nincs szentmise, mert e napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. E napon igeliturgia van, áldoztatással.
A pap a szertartást piros öltözékben végzi: a piros a vértanúság liturgikus színe. A nagypénteki csonka misén az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések.
Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén átváltoztatott kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Ez az év egyetlen böjti napja és szigorú bűnbánó nap, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A protestáns templomokban fekete oltárterítőt helyeznek el, korábban az is szokás volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre.
Az Országgyűlés tavaly március 7-én nyilvánította munkaszüneti nappá nagypénteket.
