A védelem perbeszédével folytatódik augusztus 29-én a Teréz körúti robbantóként elhíresült Papp László pere a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Papp azért támadt saját készítésű, hatásában szögekkel megnövelt pokolgépével két rendőrre a fővárosban, hogy egymillió eurót követeljen a Belügyminisztériumtól, azt ígérve, hogy a pénzért cserébe nem folytatja a pokolgépes támadásokat. A vádlottat jelenleg az Ideg- és Elmegyógyító Intézetben vizsgálják, immár harmadszor, miután éhségsztrájkot kezdett a cellájában. Az ügyész vádbeszédében életfogytiglani szabadságvesztést kért rá.
Folytatódik a Szolnoki Törvényszéken a karcagi Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi ügye elsőfokon. Ítélet az év végére várható. A nőt 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalással, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel, kétrendbeli sikkasztással és a számvitel rendje megsértésével vádolják. A vádirat szerint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. vezetőjeként a cég tizenöt éves működése alatt, az ügyfeleit tévedésbe ejtve, 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.
Adószakértő meghallgatásával folytatódik szeptember végén Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese elleni per a Fővárosi Törvényszéken. A védelem vitatja a könyvvizsgálat eredményét, valamint nincs jogerős adóhatósági határozat arról, hogy mennyi volt az adóhiány. A vádirat szerint a politikus rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A volt politikust hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolják.
Zárt ajtók mögött folytatódik szeptember 20-án Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő pere a Budapest Környéki Törvényszéken. A politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint az EP-nek jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint Kovács az orosz katonai hírszerzés, a GRU magyarországi rezidensével, majd annak utódjával is kapcsolatban állt, ezenkívül gyakornokok szabálytalan alkalmazását is a terhére róják.
A Szombathelyi Törvényszéken szakértők meghallgatásával folytatódik a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjának a pere. A magát Szálasi Ferenc nyilas, háborús bűnös miniszterelnök szellemi örökösének tartó id. Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal egyik alapítója 2016. október 26-án Kalasnyikov gépkarabéllyal agyonlőtte a házkutatásra érkező rendőrök egyikét. Győrkös balesetről beszél, a védelem pedig a vétlen lövést próbálja bizonyítani. Az ügyben decemberben hirdethetnek elsőfokú ítélet.
Az Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik fő alakja, Jakubinyi László ellen zárt ajtók mögött folytatódik első fokon a csempészés és adócsalás vádjával indult büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Jakubinyi társaival együtt az alapítvány által 2005–2007-ben behozott, majd eladott ázsiai importáruk után nem fizetett meg több mint egymilliárd forint közterhet. Az utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami hozzá került, és azt a saját céljaira fordította.
Ugyanakkor ismét első fokon tárgyalják Kaposvárott a férfi vesztegetési perét. A vád szerint a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit, Galambos Lajost és Gyarmati Györgyöt vesztegette meg 150, illetve százmillió forinttal, hogy „elintézzék” az ügyeit. Másodfokon kezdődhet még ősszel Jakubinyi harmadik pere, amelynek tárgya, hogy a vádlott Pintér Sándor belügyminisztert külföldre csempészett iratokkal akarta lejáratni. A férfit ebben az eljárásban első fokon egy év szabadságvesztéssel sújtották.
A Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes elleni eljárásban az adószakértőt hallgatják meg
Fotó: Havran Zoltán
Az egykor az éjszaka császárának mondott Vizoviczki László ellen költségvetési csalás miatt indult eljárás másodfokon még az idén eljuthat az ítéletig a Fővárosi Ítélőtáblán. Vizoviczkit első fokon hét év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, azonban a vállalkozó másik, zárt ajtók mögött tárgyalt elsőfokú pere a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt rendkívül lassan folyik. Ítélet csak jövőre várható a rendőri vezetők és más hatósági személyek megvesztegetése miatt indult eljárásban.
A legbonyolultabb ügy a Tarsoly Csaba és társai ellen a Fővárosi Törvényszéken zajló úgynevezett Quaestor-per, amelyben nem várható elsőfokú ítélet idén. Az alapügyben Tarsoly és tíz társa ellen 2016-ban bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt emeltek vádat. Eszerint a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének során, 2007-től kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. A Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
Tavaly közokirat-hamisítás miatt is vádat emeltek Tarsoly Csaba és strómanja ellen; a vádirat szerint a stróman nevére akarta íratni a cégeit, aki ellen akkor már eljárás indult. Idén újabb vádemelés született, miszerint a bűnszervezetben 2009–2010-ben a Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén a vád szerint összesen 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el.
