Három nagy projekten dolgoztak az ágazat szakértői az idei tanévben az oktatás megújítása kapcsán. Az egyik a módszertani megújulás, vagyis a Komplex alapprogram, a másik a digitális tankönyvek fejlesztése, a harmadik pedig a nemzeti alaptanterv átdolgozása. Ez a három projekt a 2019/2020-as tanévre ér igazán össze.
A Komplex alapprogram esetében az Eszterházy Károly Egyetem Károly Róbert Campusán a tanév végére lezajlott az utolsó tankerületi tájékoztató is.
A következő lépés, hogy szeptembertől kísérleti formában hatvan iskolában elkezdődik az úgynevezett élménysuli. A változások a tanítási-tanulási stratégiában jelennek meg, leginkább óraszervezési módokról van szó, amelyekkel az élményalapú tanítás megvalósítható.
A végcél, hogy 2021-re csaknem a közoktatási intézmények felében, egészen pontosan ezerötszáz iskolában tanítják majd az élménypedagógia módszertanával a gyerekeket, és ehhez addigra harmincötezer pedagógust képeznek tovább.
Az alapvetően európai uniós finanszírozású kiemelt projekt fontos céljai közé tartozik, hogy csökkentse a végzettség nélküli iskolaelhagyást. Ez már csak azért is fontos, mert a kormány vállalása, hogy 2020-ig tíz százalék alá csökkentik ezt a számot. A lényege pedig a köznevelésben a módszertani fejlesztés és a szervezeti kultúra megújítása.
Mindez azt jelenti, hogy az indirekt, tanulóközpontú, nyitott, a diákot aktívan foglalkoztató módszerek alkalmazása differenciált szemléletű fejlesztéssel valósuljon meg.
A projekt öt alprogramja: a művészetalapú, a testmozgásalapú, a logikaalapú, a digitális alapú és az életgyakorlat-alapú alprogram. A tantárgyakhoz tanári és tanítói kézikönyvek is készültek tanmenetekkel, feladatbankokkal, linkgyűjteményekkel.
A Komplex alapprogram kiemelkedően fontos eleme, hogy a diákok együttműködésére épül, mert ma már senki nem vitatja, hogy sokkal motiváltabbak a gyerekek, ha aktívan és közösségben tanulnak.
A pedagógusok ahhoz, hogy sikeresen használják a módszert, két alapozó képzésen vesznek részt, majd az öt alprogram mindegyikéhez kapcsolódóan is vannak harmincórás oktatások, amelyek mind gyakorlatcentrikusak.
A projekt csökkentené a végzettség nélküli diákok számát
Fotó: Havran Zoltán
A pedagógusok első csoportjai hamarosan végeznek, s így kezdődhet el hatvan iskolában az új módszertan szerinti oktatás. Információnk szerint a képzések során óraszimulációkon próbálhatják ki a tanárok egymás között a módszereket, amelyeket bátran a saját személyiségükre szabhatnak.
Ez azért is fontos, mert a projekt sikere a pedagógusokon múlik leginkább, éppen ezért a képzések szervezői legalább egy éven át mentorrendszerrel segítik a munkájukat – fogalmaztak a Komlexalapprogram.hu honlapon.
