Egy tervezettebb, szervezettebb és minőségibb felsőoktatás a cél – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa a a Magyar felsőoktatás 2016 – Helyzetkép: várakozások és eredmények című konferencián. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a kormány csak a kereteket tudja megadni többek között a szabályozással, finanszírozással, de a jó minőségű felsőoktatás megteremtése már az oktatók, a kutatók feladata.
A miniszteri biztos a tavalyi eredményekről elmondta: az intézmények lejárt adósságállománya az év végére 2,6 milliárd volt, ami egy 600 milliárdos rendszerben szinte a nullával egyenlő. Felhívta a figyelmet, hogy ma a költségvetésből jóval több jut felsőoktatásra, mint három-négy éve, és mostanra az intézményrendszert pénzügyi stabilitás jellemzi, ami szerinte a kancellári rendszernek is tulajdonítható. – Tény, hogy a rendszerrel nem mindenhol elégedettek, hiszen a kancellár megjelenése az intézmény szabadságát korlátozhatta – ismerte el.
Lánczi András szerint a Corvinuson bevált a kancellári rendszer
Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a kormány nekiállt a bérrendezésnek, és ha a költségvetési számok függvényében akár már szeptembertől további garantált illetményemelés várható. A konferencián Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, hogy a felsőoktatás túlszabályozott, és ma is a 80-as, 90-es évek szemlélete szerint működik. Szerinte az, hogy több forrást kaptak az intézmények, önmagában jó, de ettől még nem lett jobb a felsőoktatás. A testület elnöke fontosnak tartja egy olyan szabályozási környezet kialakítását, amely lehetővé teszi a nem állami források bevonását. Jelezte, a partnerség nem úgy működik a tárcával, mint másfél évvel ezelőtt, azt ugyanakkor elismerte: a bérrendezésről konstruktív tárgyalásokat folytatnak az államtitkársággal.
Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzora kiemelte: idén javul a felsőoktatás helyzete, azt azonban megjegyezte: a támogatások a 2011-es szinten vannak, és a növekedést valójában a saját bevételek teszik ki. Kováts Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adjunktusa ismertette, az intézményvezetők körében elvégzett felmérésből kiderült, hogy a kancellári rendszerről nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az elégedettek és elégedetlenek aránya. A válaszadók pozitívumként említették a feszes működést, ugyanakkor kifogásolták, hogy bérfeszültség alakult ki oktatók és nem oktatók között. Lánczi András, a BCE rektora arról számolt be, hogy náluk a kancellári rendszer bevált.
Hét intézményt tehermentesítettek
A legnagyobb támogatáshoz, több mint kilencmilliárd forinthoz a Nyugat-magyarországi Egyetem jutott a PPP-konstrukciók kiváltására fordított kormányzati forrásból, de további hat intézmény is jelentős összeget kapott a tehermentesítés érdekében – derült ki a lapunk birtokába került, összesen 12 projektre vonatkozó számokat tartalmazó dokumentumból. Az Eszterházy Károly Egyetem esetében csaknem 2,4 milliárd forintot fordítottak egy oktatási épület, valamint egy diákotthon projekt kiváltására. A Pallasz Athéné Egyetem több mint ötmilliárd forinthot jutott (a szolnoki Gazdálkodási Kar főépületét és kollégiumát érintő szerződések kiváltásáról volt szó), a Nyíregyházi Egyetem pedig négymilliárd forintot meghaladó támogatásban részesült. Az érintett intézmények közé tartozik az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi és a Miskolci Egyetem, amelyek esetében 3,3, 2,5, illetve csaknem 1,6 milliárd forintot fordítottak a a projektek kiváltására, ami összesen 14 milliárd forint megtakarítást hozott az intézményeknek.
