– Amikor azt mondjuk, hogy a magyar nyelvoktatás nem jó, hogy kevesen beszélnek nyelveket, akkor nemzetközi statisztikákra szoktunk hivatkozni – mondta lapunknak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a hír kapcsán, hogy a kormány ősztől helyzetfelmérő kutatást indít annak érdekében, miként lehetne javítani a hazai nyelvoktatáson. Berényi Milán szerint a legnagyobb probléma az, hogy alacsony hatékonysággal működik a rendszer. A szakember ezt azzal indokolta, hogy nulláról a középfokú szintig 480 tanóra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig általában 936 tanórát kapnak a diákok, és ez még nem is az emelt szintű óraszám, a többségnek mégsem elegendő a nyelvvizsgához. – Úgy látszik, nem mennyiségi, hanem minőségi problémák vannak a nyelvoktatás terén – magyarázta a szakember.
A kabinet ősztől felméri, hogyan lehetne javítani a hatékonyságon
Berényi Milán szerint ezért nem negyedik, hanem már első osztályban el lehetne kezdeni az idegen nyelvekkel való foglalkozást. Kiemelte: strukturális probléma, hogy nem épül egymásra az iskolai nyelvtanítás, vagyis sokszor előfordul, hogy egy gyermek általános iskolában elkezd tanulni egy nyelvet, és amikor a középiskolába kerül, akkor teljesen újrakezdi. Azt is problémának tartja, hogy a középszintű érettségi egy nyelvből az állami nyelvvizsga alapfokú szintjének felel meg, ezért megoldásnak látná, hogy a középiskolákban az emelt szintű érettségire való felkészítés legyen a cél, mert ez a középfokú nyelvvizsga szintje. – Sokan mondják, hogy rosszul teljesítenek a nyelvtanárok, miközben azok az iskolák teljesítenek az átlagon felül, ahol nagyon sokan elérik a középfokú nyelvvizsga szintjét – hangsúlyozta a szakember.
Ha területi megosztásban nézzük, akkor Budapesten a legsikeresebb a nyelvoktatás, majd a sorban Nyugat-Magyarország következik, a legvégén pedig a keleti régió. A szakember szerint ennek sok oka lehet, de az biztos, hogy az egyik megoldáshoz vezető út a minőségbiztosítás, a folyamatos és egységes országos mérési rendszer bevezetése, amely a tanárok munkájáról, annak minőségéről tájékoztatást ad. – Egy magániskola általában folyamatosan méri a tanárainak a munkáját, és ha valaki nem dolgozik jól, azt már hónapokon belül észleljük – válaszolta Berényi Milán arra a kérdésünkre, miért hatékonyabbak a magániskolák a nyelvoktatás terén, mint az államiak. A siker receptje az elmondottakon kívül szerinte egy tehetséges nyelvtanár, motivált diák, és az is fontos, hogy egy csoportba azonos nyelvi szinten lévő diákok járjanak. – Ez ma még sok állami iskolában nehezen valósítható meg, viszont egy nyelviskola könnyebben válogathat a tanárok között, a diákok is motiváltabbak, ha már befizetnek egy tanfolyamra, és a nyelviskolák is figyelnek arra, hogy szigorúan azonos szintű diákok tanuljanak együtt egy csoportban – hangsúlyozta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
