Harangozó Tamás (MSZP) az azonnali kérdések órájában arra volt kíváncsi, Orbán Viktor miként nézi szótlanul, hogy offshore cégek „százmilliárdokat lapátolnak ki” a köztulajdonból. Hozzátette: körülbelül háromszázmilliárd forintra becsülik azt az összeget, amit a letelepedési kötvényekkel foglalkozó vállalkozások offshore cégeken keresztül „hazahordtak”. Majd azt kérdezte, hogy ebből a pénzből jutott-e a Fidesz pártkasszájába, a kormánypárt vezető politikusaihoz, illetve a kormányfőhöz. Orbán Viktor válaszában annyit mondott, a letelepedési kötvény sikeres konstrukció, mert pénzt hoz az országnak, és egyetlen fillért sem visz ki innen. Kiemelte: eddig 2807-en kaptak letelepedési engedélyt.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese ismét azt vetette fel, hogy a sikertelen népszavazás miatt le kell mondania a miniszterelnöknek. A Jobbik elnöke visszautalt a napirend előtti vitájukra, amely szerinte kihozta a sodrából Orbán Viktort. Úgy fogalmazott: komolyan aggódott a kormányfőért, és azt kérte tőle, őrizze meg a hidegvérét, mert „ez árt az egészségének”. Orbán Viktor azt felelte, hogy soha nem volt híve a pszichoanalízisnek, de ha a képviselő szükségét látja, hogy az ország nyilvánossága előtt „amatőr pszichoanalistaként” elemezze a képviselők, köztük az ő lelkiállapotát, akkor „múlassa ezzel az időt”. A lemondásra vonatkozó javaslatát pedig megfontolja – tette hozzá. Ezt követően Vona Gábor azzal vágott vissza, hogy Orbán Viktor kérjen maga ellen bizalmi szavazást. A miniszterelnök azt válaszolta: volt egy perce, hogy a javaslat komolyságához méltó módon megfogadja az ajánlatot, de azt nem fogadja el.
Szél Bernadett (LMP) a kivándorlást és a munkaerőhiányt állította szembe, és a kormány stratégiájáról érdeklődött. Szerinte alig van olyan család, ahonnan ne ment volna valaki külföldre munkát vállalni. Az ellenzéki politikus a bérválság megoldását tartja a legfontosabbnak. Orbán Viktor válaszában kiemelte, hogy minden megélhetésnek a munka az alapja, s a 2010-es 12 százalékról 5 százalék alá esett a hazai munkanélküliség. A béremeléssel kapcsolatosan fontosnak nevezte, hogy az ne járjon munkahelyek megszűnésével, ezért a piaci bérek meghatározásában a munkaadók és a munkavállalók egyeztetése az irányadó. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt években – a kormány tagjain kívül – mindenkinek emelkedett a bére az állami alkalmazottak körében.
Szávay István (Jobbik) napirend után arra emlékezett: nyolcvan éve halt meg „a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú”, ám szerinte szándékosan démonizált miniszterelnöke, Gömbös Gyula. Vargha Tamás honvédelmi államtitkár válaszában azt mondta: a két világháború közti Magyarország történelmének meghatározó politikusai között van Gömbös Gyula, aki sokat tett az ország katonai és gazdasági fejlődéséért.