Több mint egyéves szakmai előkészítő munka után elkészült az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szakmai tervezete – áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának hét végén kiadott közleményében. Mint írták, a széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után alakul ki a végleges változat, amely az elképzelések szerint 2019 szeptemberétől felmenő rendszerben lép életbe az első és az ötödik évfolyamtól. A cél az volt, hogy a diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban.
Vita az oktatáspolitikáról
Mind az MSZP, mind a Jobbik kritizálta a kormány oktatáspolitikáját. A szocialisták szerint az idei tanévvel tovább mélyül a válság a hazai oktatás terén, a Jobbik pedig alulfinanszírozottságról beszélt. A Fidesz az ellenzéki aggodalmakra reagálva közleményében hívta fel a figyelmet arra, hogy a szocialisták voltak azok, akik kivéreztették az oktatást. A válságot az MSZP vezette kormány hozta az oktatásra, amikor százmilliárdokat vontak ki a területről, a településekre hárították az iskolák fenntartási költségeit, a szülőket magukra hagyták a terhekkel, elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól és megalázóan alacsony fizetésért dolgoztatták őket. Kiüresítették és liberális tereppé tették az oktatást – fogalmaztak közleményükben.
A minisztérium 2017 őszén Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztost és az általa vezetett szakmai munkacsoportot bízta meg az új alaptanterv szakmai tervezetének kidolgozásával, amely a www.oktatas2030.hu honlapon elérhető és véleményezhető szeptember 30-ig a nat@nat.gov.hu e-mail-címen.
A vitaanyag nyolc tanulási területet jelöl ki, ilyen a matematika, az anyanyelvi kommunikáció és irodalom, a történelem és társadalmi ismeretek, az idegen nyelv, a természettudomány, a művészetek, a technológia, valamint a testnevelés és egészségfejlesztés. Szerepel a tervezetben a testi-lelki egészségre, önismeretre és emberismeretre nevelés, továbbá a társas kapcsolatok terén hangsúlyos az együttműködésre és kölcsönös tiszteletadásra nevelés. De teret kapott a kommunikációs kultúrára és médiahasználatra nevelés, amelynek során megtanítják a diákoknak, hogy felismerjék a hiteles forrásokat, a lényeges információkat a fontosság és hasznosság szempontjából szelektálják, s betartsák azok etikus használatának alapelveit.

A tervezet vezérelve, hogy a diákok képessé váljanak a megszerzett tudás alkalmazására
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A másik, az elmúlt év során a NAT kapcsán sokat hangoztatott újítás, hogy az új tervezet egy készségfejlesztés-alapú tanterv, amelynek egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem kizárólagos összetevőjének tekinti, azaz a tantárgyak egymáshoz kapcsolódó rendszerében lényeges szerepet töltenek be a mindennapi életben használható készségek is.
A NAT az ismeretközpontú tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Az ismeretek és készségek együtt alapozzák meg a tanulási helyzettől független alkalmazást. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül le nem kötött időkeret, amely a képességek fejlesztésére, a lemaradás megszüntetésére használható – derül ki a tervezetből.
A NAT készítői hangsúlyozzák, hogy a sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógusszakma a képzés és továbbképzés révén megújuljon.
Információk az idei tanévről
A tanév ma kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz. A tanítási napok száma az általános iskolákban 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 180. A tanítási év első fele január 25-ig tart, az iskolák pedig február 1-jéig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévben elért eredményekről. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 26., a szünet utáni első november 5. A téli szünet előtt december 21-én mennek a gyerekek utoljára iskolába, a tanítás január 3-án folytatódik. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap április 17-én, a szünet utáni első pedig április 24-én lesz. Változás, hogy a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.