A kormány határozata alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága szervezi az országos szúnyoggyérítési programot, de a települések saját hatáskörben is rendelhetnek ilyen szolgáltatást.
Győrött az önkormányzat tulajdonában lévő Győr-Szol Zrt. koordinálja a szúnyoggyérítést a város mintegy ötezer hektárnyi közigazgatási területén. A légi biológiai, a légi kémiai és a földi melegködös szúnyoggyérítési módszereket együttesen használják tavasztól őszig, gyakorlatilag heti rendszerességgel.
A város nagy összegű forrást biztosít a feladatra, ami évek óta meghaladja a 110 millió forintot. A kiemelkedő mértékű forrásbiztosítás oka, hogy az önkormányzat szeretné biztosítani a lakosságnak és a városba látogató turistáknak a zavartalan szabadtéri időtöltést és a nagyobb, olykor nemzetközi programokon való részvételt a nyári hónapokban is.
A miskolci önkormányzat lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, hogy tavaly és idén is 16 millió forint volt a szúnyoggyérítési előirányzat összege a helyi költségvetésben. A város cége, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. szakemberei idén is körülbelül 200 hektáron kezdték meg a szúnyogok elleni földi-biológiai védekezést, többek között belterületen lévő kisebb tavaknál, valamint a lassú folyású patakok városi szakaszain.
– Az évek óta alkalmazott technológia környezetbarát, a vegyszert a szakemberek a szúnyoglárva-tenyésző helyeken, közvetlenül a kellemetlen csípéseket okozó rovarok élőhelyére permetezik, ami a szúnyoglárva elpusztítását követően lebomlik. Az ismert tenyészőhelyek ellenőrzése folyamatos marad, az irtás eredményét is ellenőrzik, és ahol kell, ott megismétlik – hangsúlyozták.
Debrecen önkormányzata az elmúlt években közbeszerzési eljárásban választotta ki azt a szolgáltatót, amelyik szükség esetén elvégezte a légi úton történő szúnyogirtást. Ezt évente egyszer, ötezer hektáron teszik meg. – A feladat elvégzésére 2017-ben csaknem 9,9 millió forintot fordított az önkormányzat, idén azonban a város kétszer végeztet szúnyogirtást, bruttó 21,59 millió forint értékben. Az első irtás július 13. és 15. között volt, a következő alkalom az augusztus 20. előtti héten lesz – tették hozzá.
Székesfehérvár lakossága májusban már jelezte, hogy jelentősen megnőtt a szúnyogok száma. – Mivel a katasztrófavédelem ütemezésében még hetekig nem történt volna beavatkozás, ezért a város vezetésének döntése értelmében a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. június elején megrendelte az első szúnyogirtást, amely június 4–5-én lezajlott.
A következő beavatkozás a település legnagyobb, nemzetközi résztvevőket is felvonultató fesztiváljához, a Székesfehérvári királyi napokhoz igazítva előreláthatóan augusztus 6. és 9. között lesz. A város közigazgatási területén elvégeztetett légi kémiai szúnyoggyérítés költsége a monitoringtevékenységgel együtt megközelítőleg alkalmanként hatmillió forint – közölték.
Szombathelyen az önkormányzat 2015-ben egymillió, idén 1,2 millió forintot fordított saját forrásból szúnyoggyérítésre, ez utóbbira a Szentivánéji vigasságok rendezvény előtt volt szükség. Pécsett az időjárástól függően költenek szúnyoggyérítésre, az összeg az utóbbi években 2016-ban volt a legnagyobb, 10,7 millió forint. Szegeden a biológiai szúnyogirtást a város cége, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. végzi; a városban az utóbbi esztendőkben évente több tíz millió forintot fordítanak erre a célra.
A Tisza-tó mellett fekvő Abádszalókon elegendő a központi gyérítés, és saját forrásból csak ritkán költenek szúnyogirtásra – erről számolt be lapunknak Balogh Gyula, a település alpolgármestere.
– Tavasszal, a hirtelen jött nagy meleg miatt szóba került, hogy az önkormányzat költségére megrendelünk egy gyérítést, több helyi érdeklődött is efelől a hivatalban, de végül erre nem volt szükség. Azóta a központi irtásnak köszönhetően teljesen rendben van a település. Állami forrásból augusztus 20. előtt még lesz egy gyérítés, de szeptemberben, mivel több fontos programunk is akkor van, lehet, hogy saját forrásból még meg kell rendelnünk egy irtást. Erre a múltban is volt példa – mutatott rá az alpolgármester.
A Velencei-tó parti Gárdonyban jellemzően kivárják a központi gyérítést, bár Tóth István polgármester szerint a lakosság – és alkalmanként ő is – időnként biztosan szükségét látná a saját forrásból megvalósuló szúnyogirtásnak. Ugyanakkor erre is volt példa az elmúlt években. Gárdony első embere azt mondta, hogy a tó környéki települések véleménye nem mindig egyezik meg a gyérítés szükségességéről. Külön-külön azonban nem lehet elvégezni az irtást.
Bár a települések többségében időnként a helyi önkormányzat költségvetésének terhére költenek szúnyogirtásra, sok község és város van, ahol erre nincs szükség. Egerből, Salgótarjánból és Veszprémből például úgy tájékoztattak, hogy saját forrásból nem kellett gyérítésre áldozni.