- Minden vádlottat felmentettek az összes vádpont alól
- A szakértők szerint a tervezés hiányosságai miatt következett be a katasztrófa
- A Gyurcsányhoz több szállal köthető tulajdonosi kör nem végezte el a szükséges fejlesztéseket
- Másodfokon folytatják, az ügyészség minden vádlottal szemben fellebbezett
- 10 ember életét követelte a katasztrófa, 40 milliárdos kár keletkezett
Valamennyi vádpont alól felmentette a vörösiszapper vádlottjait bűncselekmény hiányában tegnap a Veszprémi Törvényszék. A Szabó Györgyi vezette bírói tanács elsőfokú, nem jogerős döntése szerint a Mal Zrt. tizenöt alkalmazottja ártatlan a 2010. október 4-én tíz ember életét követelő iszapömlés és természeti katasztrófa ügyében indult büntetőperben. A terhelteket halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétségével, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítással és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével vádolta az ügyészség.
A MAL ZRT. „NEM ÜL A VÁDLOTTAK PADJÁN”
A per elsőrendű vádlottja, Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. korábbi vezérigazgatója a csaknem negyven hónapon át zajló büntetőper folyamán és az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát, tegnap pedig nyugodt tekintettel vette tudomásul az ítéletet. A megközelítőleg 77 millió forintos bűnügyi költség a magyar államot terheli. A katasztrófa oka a Veszprémi Törvényszék megállapítása szerint az „altalaj okozta stabilitásvesztés” volt. A büntetőtanács elnöke azt mondta, hogy a perben a Mal Zrt. „nem ül a vádlottak padján”. A megvádolt emberek pedig nem követtek el bűncselekményt – tette hozzá.
Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. felmentett tulajdonosa és védője, Bánáti János ügyvéd az ítélet kihirdetése után
Nem sokkal az ítélet kihirdetése után az egyik hátsó padban ülő férfi felállt, és egy tiltakozó transzparenst tartott maga elé. A bíró felszólította, hogy hagyja el a termet, azonban a férfi erre nem volt hajlandó. „Felháborító ítélet, tiltakozni fogunk!” – kiabálta, mielőtt a biztonsági emberek kivezették a tanácsteremből.
Szabó Györgyi az indoklásban a szakértői csoport megállapítását megismételve kijelentette: a tározók alatt fekvő talaj a kationcsere vegyi reakció hatására ment tönkre, ezzel pedig nem számoltak a tervezés időszakában. A kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve – idézte szó szerint a bírónő a szakértők egyikének véleményét.
Egy másik szakember pedig korábban azt mondta: a tározó tervezői és üzemeltetői „ketyegő bombán ültek, a katasztrófa csak idő kérdése volt”. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tározók és a később átszakadt X. számú kazetta építési tervei nem tartalmaztak megfelelő alapozást, nem tárták fel az altalaj összetételét. Éppen ezért nem kerültek a tervezők látókörébe azok a talajrétegek, amelyekkel a tárolóban lévő lúgos anyagok káros kölcsönhatásba léphetnek. A tanács szerint a tervezők egyértelműen tudták, hogy a tároló lúgos lesz, ez pedig gondokat fog okozni.
MÁSODFOKON MÁR A GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA JÁRHAT EL
A bíró emlékeztetett: a X. számú kazetta és a hozzá tartozó építmények az elmúlt negyven évben probléma nélkül működtek, ahogy az előzőleg épített kilenc másik tározó is. A X. kazettát 1998. december 23-án „töltötték be”, a bíróság szerint akkor keletkezett a közveszély és nem 2010. október 4-én. A betöltés volt „az első kapavágás” – igyekezett érthetőbben fogalmazni a bíró. A monitoringrendszerről beszélve azt mondta: a szakértők szerint nem történt meg a gátak állapotának statikai-geotechnikai vizsgálata, nem volt megfelelő az ezekre vonatkozó ellenőrző és mérő rendszer sem. Hozzátette: 2005. október 10-én azonban megfelelően működött az ellenőrző rendszer, ráadásul a kazetta nem volt túltöltve, nem volt benne több anyag, mint az engedélyezett. Oka lehetett az iszapömlésnek, hogy rideg falakat építettek az összenyomható altalajra.
Az ítélet ismeretében nem mellékes körülmény, hogy az ajkai timföldgyárat a Horn-kormány idején tízmillió forintért vehette meg a Gyurcsány Ferenchez több szálon kötődő Tolnay Lajos és Bakonyi Árpád (Bakonyi Zoltán édesapja) nevével fémjelezhető, pártállami, feltörekvő emberekből álló csoport.
A már 1997-ben is 1,7 milliárd forintra értékelt, jól működő üzem jelképes vételárát a privatizációs szerződésben azzal indokolták, hogy Tolnayék hárommilliárd forint értékű környezetvédelmi kármentesítést és négymilliárd forint értékű technológiai fejlesztést vállaltak.
A mostani szakvélemények alapján tehát ezt a kármentesítést és fejlesztést nem megfelelően végezhették el.
A több mint hat órán tartó bírósági indoklás végén az ügyészség minden vádlottal szemben fellebbezést jelentett be a bűnösségük megállapítására és a vádindítványban tett büntetés kiszabására. A másodfokú eljárást a Győri Ítélőtábla folytathatja le.
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben kezdődött tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.
Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kihirdeti az ítéletet a Veszprémi Törvényszék tárgyalótermében
SZABAD GYÖKÖK
„Bakonyi Zoltán. Jegyezzük meg jól ezt a nevet! Amikor az általa vezetett üzemből kiáradó vörösiszap miatt Kolontáron és környékén tíz embert ragadott el a halál, kijelentette: a vörösiszap nem veszélyes, mert nincsenek benne az egészségre káros „szabad gyökök”.
Az egész világ közvéleménye hördült fel, amikor a Veszprémi Törvényszék büntetőtanácsának elnöke, Szabó Györgyi közölte: a vádlottak nem bűnösek a gondatlan közveszélyokozásban és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésében. Jól meg fogjuk ezek után jegyezni az ő nevét is.” – a Magyar Idők vezércikkét itt olvashatják.
KÁRTÉRÍTÉSI PEREKBEN SZÜLETTEK MÁR ÍTÉLETEK
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és tízmillió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták.
Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek. A kormány tavaly februárban 400 millió forintos pénzalapot hozott létre a károsultak megsegítésére, ebből november 10-ig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, több mint 155 millió forintot.
Emlékezetes, az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka közötti zagytározójának X. számú kazettája 2010. október 4-én 12 óra 5 perc és 12 óra 25 perc között szakadt át az építmény északnyugati sarkánál.
Egyes becslések szerint egymillió, de legalább 600-700 ezer köbméternyi lúgos iszap ömlött ki, ami tíz négyzetkilométernyi területet terített be.
Súlyos károkat szenvedett többek között Kolontár egy része, Devecser negyede, de érintette a katasztrófa a közeli Somlóvásárhelyet is. Az ipari katasztrófában tíz ember hunyt el, a sérültek száma 227 volt, emellett százakat kellett kitelepíteni otthonukból.
TÍZ EMBER ÉLETÉT KÖVETELTE A KATASZTRÓFA
A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, amit igyekeztek a környező tározókból hígítani. A zagy a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába is. Az erős lúgos szennyeződés a Torna-patak teljes élővilágát kipusztította, de így járt a Marcal Torna alatt fekvő része is. Október 9-én reggel elrendelték Kolontár teljes evakuálását, mivel a tározó gátjának sérült része összeomlással és újabb, akár 500 ezer köbméter iszap kiáramlásával fenyegetett. A falu közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, kora délelőtt pedig körülbelül nyolcszáz embert buszokkal Ajkára szállítottak. Ott közösségi épületekben helyezték el őket mindaddig, amíg a gát erősítését be nem fejezték. Újabb tragédia azonban nem történt.
A Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által tervezett ökumenikus kápolna a devecseri lakóparkban
NEGYVENMILLIÁRDOS KÁR
A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófa okozta károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.
Az OzoneNetwork dokumentumfilmjében többek között azt emelték ki, hogy a tározót a Torna árterén alakították ki, a patakot elterelve, így minimális teherbírású üledékrétegek is kerültek a vörösiszap alá. Gyengíthette a gátat az is, hogy a lábánál kis mennyiségben szivárgott az iszap, amelyet visszaszivattyúztak. Ez olyan körforgást indíthatott be, amely lassan alámoshatta a gát alsó rétegét. Felmerült az is, hogy a hőerőművi szürke pernyéből és salakból épült gát nem cementeződött teljesen össze. A földtani vizsgálatok szerint meghibásodott a fölösleges vizet szivattyúzó rendszer. Emiatt a vörösiszap felszínét 1,5–4,5 méter esővíz borította, ami a tározó északnyugati sarkában volt a legmélyebb. A gátszakadáshoz tehát a víznyomás is hozzájárult.
Tiltakozás a tárgyalóteremben: „Ennyit ér tíz ember élete?”
Egy további felvetés szerint az ajkai tározókat úgy tervezték, hogy a gátakat majd a vörösiszap nyomása stabilizálja. Eszerint a katasztrófában érintett X. számú kazetta elé még egy továbbit terveztek, így a gátat csak olyan erősre építették, mint amilyen két tározó elválasztásához szükséges.
A Kolontáron tönkrement 35 háznak nyoma sincs. A károsultak sokan új házat kértek és kaptak helyben, mások Ajkán vagy Kislődön kerestek új lakást. A szomszédos Devecseren 170 ingatlant bontottak el, és egy új városrész, a Makovecz-lakópark épült fel az állam pénzén a károsultaknak. A házakba kilencven család költözött, mások a környező településeken kezdtek új életet. Somlóvásárhelyen két házat kellett lebontani.
FELHÁBORODTAK A PÁRTOK AZ ÍTÉLET MIATT
Megdöbbentőnek tartja a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója a vörösiszapperben született felmentő ítéletet – közölte tegnap sajtótájékoztatóján a Fidesz alelnöke. Németh Szilárd azt mondta: „Elfogadhatatlannak tartjuk azt a döntést, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs felelőse.” „A kormánypártok természetesen tiszteletben tartják a független bíróságot – folytatta –, de azt akarják, hogy a magyar bíróságokon ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen.” Németh Szilárd szerint igenis meghatározható a felelősi kör. Az LMP jogszabályváltozást és felelősségre vonást sürget a vörösiszapperben született felmentő ítélettel kapcsolatban. A párt szerint az ügy ismételten nyilvánvalóvá teszi, hogy a hazai jogrendszer nem alkalmas a környezeti katasztrófák megelőzésére és kezelésére. Hasonlóan vélekedett a Párbeszéd Magyarországért is, azt közölték, hogy a magyar hatósági és szabályozási gyakorlat sem a környezeti balesetek megelőzésére, sem a felelősségi viszonyok tisztázására nem alkalmas. Kepli Lajos, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke szintén felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek nevezte a felmentő ítéletet. A bíróság döntése miatt megdöbbenését fejezte ki a nemzetközi sajtó meghatározó része is. (MI)
