Nagy Imre akkor emelkedett a legmagasabbra, amikor a legmélyebb megaláztatással, az igaztalan halálos ítélettel sújtották – fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter a Vértanúk terén, a néhai kormányfő szobránál tartott megemlékezésen. Felidézte: az 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnököt nem szabad választással létrejött parlamenti többség, hanem valamiféle spontán népakarat emelte a kormányfői székbe.
Őt a vértanúság, a magyar néppel vállalt sorsközösség vállalása legitimálta azzal, hogy nem kért kegyelmet és elutasította a magyar nép szabadságát eltipró erőkkel a kollaborálásnak még a lehetőségét is – tette hozzá Trócsányi László. Szerinte ezért válhatott Nagy Imre a nemzeti egység jelképévé már akkor, amikor a nevét sem volt szabad kimondani. Hangsúlyozta: Nagy Imre egyike azon keveseknek, akit ma is valamennyi politikai erő a magáénak érez, így lett nemzeti hős. A miniszter felidézte: az 1956-os forradalom eltiprása nemcsak a szabadság, hanem a jog halála is volt, mindkettő egyszerre esett áldozatul a sortüzekben. Nagy Imre és mártírtársai újratemetése sem csak a szabadság, hanem a jog újjászületését is jelezte. „A koporsókból az új, szabad, alkotmányos Magyarország bölcsője lett” – fogalmazott.
Az eseményen részt vett mások mellett Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint minisztériumok, az Alkotmánybíróság és az 56-os szervezetek képviselői. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem ment el a megemlékezésre, helyette Facebook-oldalán méltatta Nagy Imrét. Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – huszonöt éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában.
A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely a szocialista korszak végét is jelképezte. A rákoskeresztúri Új köztemetőben található nemzeti emlékhelyen, a 300-as és a 301-es parcellánál Áder János köztársasági elnök, illetve a kormány nevében Vargha Tamás honvédelmi államtitkár koszorúzott. A mártír miniszterelnök végső nyughelyénél tegnap délutánig díszőrség állt, és bárki leróhatta tiszteletét.
A kék füzet titkai
Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága azoknak a belügyeseknek a névsorát, akik érintettek voltak a Nagy Imre–perben. Mint azt lapunk elsőként megírta, az összeállítás alapja egy százötven nevet tartalmazó, kék iskolai füzet, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik 1957. április 13-ától beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának Gyorskocsi utca 31. szám alatti székhelyén a 3. emeleti zárt folyosóra, ahol a Nagy Imre-ügy szereplői raboskodtak. Az I. számú vizsgálati csoport foglalkozott a Nagy Imre-üggyel, ezt Ferencsik József, az ÁVH kémelhárító főosztályának akkori első embere irányította. A politikai összekötő Biszku Béla belügyminiszter volt. A listán többek közt szerepel Földes György, Kádár János és Rajnai Sándor neve is.