Átvették megbízóleveleiket az országgyűlési választáson listás mandátumot nyert képviselők és nemzetiségi szószólók. Az Országház kupolatermében tartott tegnapi eseményen 93 listás képviselő – közte a kedvezményes mandátumot nyerő Ritter Imre német nemzetiségi képviselő – és 12 nemzetiségi szószóló vett részt.
A Fidesz–KDNP-pártszövetség 42, a Jobbik 25, az MSZP–Párbeszéd pártszövetség 12, az LMP hét, a DK hat listás mandátumot szerzett az április 8-i országgyűlési választáson. A 106 egyéni körzetben mandátumot szerzett képviselő már korábban átvette megbízólevelét a választókerületében.
A 199 fős parlamentben a Fidesz–KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP–Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt egy mandátumot szerzett, további egy képviselő függetlenként dolgozik, és ugyancsak egy képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.
Az Országgyűlés kedden, május 8-án tartja meg alakuló ülését, a mandátumot szerzett képviselőket és nemzetiségi szószólókat Áder János köztársasági elnök köszönti. A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint a Ház először meghallgatja Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az országgyűlési választásról.
A mandátumvizsgálatot követően a képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, majd bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2014-ben megalakult kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét.
Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János április 17-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz–KDNP-pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.
Az új parlament először a választási beszámolókról határoz, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke korábban közölte, hogy ismét Kövér Lászlót javasolják a házelnöki tisztségre.
Ezt követően az Országgyűlés nyílt szavazáson megválasztja az alelnököket – közte a törvényalkotásért felelős alelnököt is – és a jegyzőket. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.
A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával létrejön a Házbizottság. Az elnöklést átveszi az Országgyűlés megválasztott elnöke, aki köszöntőjét követően javaslatot tesz a háznagy személyére. Őt nyílt szavazással választják meg, majd összehívják a Házbizottság alakuló ülését.
Az alakuló ülés utolsó döntéseként házelnöki javaslatra létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása szerint 15 bizottság működik majd, ebből tíznek a kormánypártok, ötnek az ellenzék adja az elnökét.
Az alakuló ülés berekesztését követően jelentik be az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.