Valamennyi magyar járásban legalább egy önkéntes területvédelmi tartalékos század felállítását tűzte ki célul a Magyar Honvédség – tudta meg lapunk. Többek között ez szerepel abban a koncepcióban, amelyet Simicskó István honvédelmi miniszter javaslatára dolgoztak ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) szakértői. A területvédelmi tartalékosrendszerről a kormányülésen dönthetnek hamarosan. Úgy tudjuk, hogy a koncepcióról még idén, de legkésőbb a tavaszi árvízveszélyes időszak előtt határozni kíván a kabinet.
Ez azért is fontos lenne, mert a migrációs válság óta egyre jobban megterheli a honvédséget a létszámhiány, és ezt a problémát a tartalékosok számának növelésével némileg ellensúlyozhatnák, ha nem is oldhatnák meg teljesen. A hadsereg részvétele a határvédelemben ugyanis olyan kapacitásokat is leköt, amelyekre más helyőrségekben lenne szükség. A kormány többek között ezért is döntött arról, hogy a honvédelmi miniszter javaslatára kétezer fővel növelje a hadsereg állományát, és ehhez megteremtse az anyagi feltételeket.
A sürgős intézkedésre azért is szükség van, mert információink szerint négy-ötezer betöltetlen pozíció lehet a magyar hadseregnél, bár az erről szóló adatok nem nyilvánosak. A legsúlyosabb létszámgondok a szerződéses legénységi állományban, illetve az altiszti és a pályakezdő tiszti állományban lehetnek, de a műszaki, a mérnöki és a nehézgépjármű-vezetői állomány is csökkent, mert a civil életben az ilyen végzettségű szakembereknek magasabb fizetéseket ígérnek. A műszaki állomány és a képzettebb katonák elvándorlásának megakadályozására bevezették a munkaerőpiaci pótlékot, miközben január elsejétől további ötszázalékos átlagos béremelés lesz a honvédségnél.
Az utóbbi években a tartalékosállomány bővítése is új lendületet kapott, a szaktárca tájékoztatása szerint a honvédséghez jelentkező tartalékosok száma tavaly nyár óta ötszáz fővel bővült, akik közül idén 350 fő kötött szerződést. A szaktárca tájékoztatása szerint a 2016. októberi állapot szerint közel 3900 fő önkéntes műveleti és több mint 1500 fő önkéntes védelmi tartalékos katona áll jogviszonyban a Magyar Honvédséggel. Ez a szám azonban nem sokkal több, mint azoknak a tartalékosoknak a száma, akikkel az új önkéntes tartalékos rendszer kialakítása utáni években, 2011–2012-ben kötöttek szerződést.
A katonai döntéshozók akkoriban úgy számoltak, hogy nyolcezer tartalékosa lesz a honvédségnek 2014-ig. Az új rendszer kialakítása idején ugyanis sokan jelentkeztek tartalékosnak, mert a honvédség vagyonkezelőjénél biztonsági őrként dolgozó nyugállományú katonákat átvették, és a jelentkezők adókedvezményt is kaptak. Mára azonban kiderült, hogy ennek ellenére is nehéz lesz felvenni a honvédséghez nyolcezer tartalékost.
A tartalékosokkal egyébként sem lehetne megoldani a honvédség létszámgondjait, hiszen csak korlátozott mértékben lehet bevetni őket a határvédelmi feladatokra, még kevésbé alkalmazhatók az utóbbi években megszaporodott hadgyakorlatokon, amelyeket az orosz fenyegetésre hivatkozva szerveznek hazánkban a NATO különböző nemzetközi alakulatai, nem beszélve a komoly felkészültséget igénylő külföldi katonai missziókról.
A honvédelmi tárcának reagálnia kellett a kialakult helyzetre, ezért a honvédségnél létrehoztak tíz, tartalékosokat kiképző alegységet, s úgy tervezik, hogy ezek számát 2017-től tovább növelik. A HM folytatja az intenzív toborzást is. Mivel egyre több fiatal jelentkezik tartalékoskiképzésre, őket is megpróbálják meggyőzni arról, hogy ha kedvet kaptak a katonáskodáshoz, szolgáljanak szerződéses katonaként a honvédségnél. Egy pályakezdő, legénységi állományú katona, aki érettségizett, jelenleg bruttó 220 ezer forintot kereshet az állomány tagjaként, de az életpályamodellnek köszönhetően évről évre van lehetőség az előrelépésre, a missziókban pedig jóval nagyobb fizetések vannak, miközben a család megkapja az itthoni illetményt is.