„A Teaming kiírásra huszonhét országból 169 projektjavaslatot nyújtottak be, abból 31 pályázat jutott a második körbe, közülük végül tíz győztest hirdettek az Európai Unióban. A hazai kutatóhelyek nemzetközi versenyképességét és kiválóságuk erejét mutatja, hogy Magyarországról két konzorcium is bekerült a támogatott projektek közé” – emelte ki Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a programokat ismertető eseményen.
A hivatal által koordinált két győztes pályázat összesen 26 millió euró (mintegy 8 milliárd forint) támogatást nyert el. A kiegészítő hazai forrással és a részt vevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két program. A termelésinformatikai és termelésirányítási projekt költségvetése 6,5 milliárd, az orvostudományié 15,6 milliárd forint.
Az információs technológiák fokozottabb gyártástechnológiai alkalmazásában és a logisztikai rendszerek területén érhet el számottevő eredményeket az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) vezette konzorcium. Monostori László akadémikus, az intézet igazgatója szerint elsődleges céljuk a magyar ipar digitalizációjának elősegítése, a számítástechnikai, informatikai, kommunikációs technológiák megjelenítése a termelésben. A tét igen nagy, ha a magyar cégek kimaradnak a digitalizációból, elvesztik versenyképességüket, ellenben ha bekapcsolódnak, hatékonyabbak lesznek.
Az intézet az elmúlt másfél évben 140 hazai céggel vette fel a kapcsolatot, harminc kisebb program már el is indult. Martinek Tamástól, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesétől, projektmenedzsertől megtudtuk, a Molekuláris Medicina Kiválósági Központ esetében nem határozták meg előre a konkrét kutatási irányokat.
Ősszel írják ki a pályázatot, a beérkezett anyagok alapján dől el, hogy ki kap támogatást – a legérdekesebb, legmodernebb, a legtöbb hasznot hozó programok versengenek egymással. A hangsúlyt az idősebb generációkat érintő szív- és érrendszeri, daganatos, valamint gyulladásos betegségek gyógyításában alkalmazható, áttörésnek számító kutatási irányokra helyezik.
Emellett kiemelten fontosnak tartják, hogy a konzorcium magasan kvalifikált kutatókat képző és foglalkoztató, a molekuláris medicina legmodernebb irányzataival foglalkozó regionális tudományos központtá váljék. Az elkövetkező öt-hét év legfontosabb feladata annak bizonyítása, hogy ez a kezdeményezés életképes és valóban kiváló eredményeket produkál. Pesszimista becslés szerint legalább 30-35 új kutatócsoport alakul, csoportonként négy-tíz személlyel, de egyéb támogatási forrásból akár húszfősre is bővülhet egy-egy csapat.
