A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot, az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 részecskét mutatott ki egy független laboratórium – jelentették be a nemzetközi Duna-nap alkalmából szervezett környezetvédelmi konferencián. A Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű, június 28-i tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.
A laborméréseket végző Wessling Hungary Kft. és partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Víziközmű-szövetség, a PET-kupa és a Csodák Palotája – a Parányi plasztiktalány elnevezésű programban mérik Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát. A szakemberek a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően 2018-ban a Dunáról és annak vízgyűjtőjéről szolgáltatnak eredményeket.
Fotó: MTI/Balázs Attila
A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.
Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta: az egy köbméter Rába-vízben átlagosan megtalált 12,1 mikroműanyag akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Kiemelte, hogy ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok. Ellenben az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben.
Ez a szakember szerint annak is köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó még így is akár hárommillió mikroplasztik-részecskét szállíthat naponta.
A közlemény felidézi, hogy a tavalyi tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9, száz mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben.
A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak. A környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent.
A nejlonszatyrok betiltását követelik
Több mint ötvenezren csatlakoztak hazánkban a Greenpeace petíciójához, amely azt követeli a kormánytól: legkésőbb 2020. január 1-jei hatállyal tiltsák be az egyszer használatos műanyag szatyrokat – tájékoztatott a környezetvédő szervezet. A közleményükben leszögezik: a műanyagszemét termelése globálisan hatalmas környezeti pusztítást okoz; a káros hatásoknak már a hazai lakosság is ki van téve. (B. G.)
