A Soros György által támogatott, a magyar állammal szemben illegális bevándorlók jogait képviselő Magyar Helsinki Bizottság ügyvédtoborzásba fogott – számol be a Figyelő ma megjelenő cikkében. A liberális jogvédő szervezet honlapján is elérhető tájékoztató szerint január 3-ig várták olyan jogászok jelentkezését, akik közreműködnének a menekültügyi eljárásokban a magyar állammal szemben.
A megpályáztatott munkavégzés helyszínei a röszkei és a tompai tranzitzónák, a menekültügyi őrzött befogadó központok, az idegenrendészeti őrzött szállások, illetve a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, valamint az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyei lesznek.
Az állammal szemben képviselik a menekülteket
A Figyelő szerint az önmeghatározása alapján úgynevezett civil jogvédő szervezet tevékenységére jó példa a két, azóta eltűnt bangladesi „utazó” pere, amelynek keretében több millió forintot harcoltak ki az állítólagos üldözöttek számára. Igaz a strasbourgi ítélet kedvezményezettjei megléptek a hatóságok elől, szó szerint nyomuk veszett.
A börtönlakók érdekében is szívesen pereskedő szervezet az utóbbi két-három évben a migránsokra koncentrál és nyíltan vállal politikai szerepet. A lap emlékeztet: a bizottság a bevándorlás témájában indított 2015-ös nemzeti konzultáció során arra buzdított, hogy az állampolgárok a borítékokat üresen küldjék vissza.
A helsinkisek több más hasonszőrű szervezet mellett részt vettek a MigSzol által kezdeményezett, a magyar–szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi törvény szigorítása elleni tiltakozáson. A szervezet költségvetéséből arra is tellett, hogy külön kiadványban próbálják cáfolni a kormány bevándorlással kapcsolatos állításait, azt, hogy többségében gazdasági migránsok érkeznek illegálisan.
A bizottság sorra indítja a pereket a magyar bírói fórumokon is, leginkább a kormánnyal, illetve fideszes politikusokkal szemben. A migránsok 2015 őszi, a II. János Pál pápa téren folytatott randalírozását a közösségi médiában szóvá tevő Kocsis Máté józsefvárosi polgármester elleni perükben egyelőre vesztésre állnak. A Soros-tervről szóló legutóbbi nemzeti konzultációt is megtámadták a bíróságon.
A jó hírnév megsértésére való hivatkozással kezdeményezett eljárásukban a konzultációs ívek azon kitételét kifogásolják, amely szerint „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.”
Hogy honnan van pénze a Helsinkinek ügyvédtoborzásra, bírák és fordítók érzékenyítő kurzusaira, kampányokra és perekre? Ami a 2016-os évet illeti: szinte valamennyi bevételük külföldi forrásból származott. A Figyelő felidézi Szijjártó Péter külügyminiszternek a brüsszeli LIBE-bizottság előtt liberális kezdeményezésre megtartott decemberi meghallgatásán tett megjegyzését, amely szerint a civiltörvény szigorításának végrehajtását bojkottáló Helsinki csupán kétmillió forintot tudott az egyszázalékos adófelajánlások révén összegyűjteni.
Míg a magyar adófizetők alig, Soros nemzetközi alapítványa, illetve az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több száz millió forinttal segíti évente a külföldi támogatás átláthatóságát bojkottáló szervezetet.
