Kameruni, magát leszbikusnak valló migráns gyermekeit hozta Magyarországra a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által bőkezűen támogatott Helsinki Bizottság. A szervezet a minap közösségi oldalán számolt be arról, hogy két év után ölelhette magához gyerekeit Nadine, aki már a menekültügyi eljárásakor ügyfelük volt. Az eset nem példa nélküli. A Helsinki Bizottság évente tíz-tizenkét sikeres családegyesítési ügyben működik közre.
Mindeközben azért lobbiznak, hogy a Fekete-Afrikából vagy az iszlám világból érkezőket bemondásra elfogadja homoszexuálisnak a bevándorlási és idegenrendészeti hatóság. Mint arról beszámoltunk, hamarosan döntést hozhat az Európai Unió Bírósága egy Magyarországon menekültstátusért folyamadó nigériai férfi ügyében, akit a Helsinki Bizottság képvisel.
Az illető kérelmét, amelyben arra hivatkozott, hogy homoszexualitása miatt hazájában üldözésnek volt kitéve, a magyar menekültügyi hatóság elutasította, mivel a szakértői vélemény nem támasztotta alá a nigériai állítását.
A helsinkis ügyvédek azonnal megtámadták a határozatot, a döntést felülvizsgáló magyar bíróság pedig Luxembourghoz fordult iránymutatásáért. A Soros-hálózathoz szorosan kötődő jogvédők szerint a luxembourgi döntés után végre rendeződhet a homoszexuális migránsok helyzete, akikről a jövőben szakorvosok és szakpszichológusok helyett a bevándorlási hivatal laikus munkatársainak egy, a Helsinki Bizottság által összeállított teszt segítségével kellene eldönteniük, hogy a menedékkérő homoszexuális-e vagy sem.
– A józan észen alapuló menekültpolitika nem nélkülözheti az emberséget, amelynek kapcsán két kérdés merül fel: ki minősül üldözöttnek és hol jogosult menekültstátusra?
Azt sem szabad feledni, hogy óriási különbség van a nyugati genderpropaganda és egyes afrikai állapotok között – jegyezte meg Nadine történetére és a Helsinki Bizottság terveire válaszul Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője (képünkön). Mint mondta: ha valakit üldöznek, az menekültstátusra tarthat igényt.
– A menekült a származási országához legközelebb eső, már biztonságos országban jogosult e státusra – ami egy afrikai esetében nyilván nem Szerbia vagy Magyarország.
Ennek és az ehhez kapcsolódó családegyesítésnek – már amennyiben egy leszbikus anya esetében használható ez a fogalom – éppen az a lényege, hogy ha az üldözésre okot adó körülmény elmúlik, az egyébként ideiglenes menekültstátus elenyészik, hogy az illetők a leghamarabb visszatérhessenek hazájukba – fűzte hozzá.