Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a visszatoloncolások megakadályozása érdekében, illetve egy újabb Magyarország elleni per előkészítéseként írhatott közérdekű adatigénylő levelet a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság a Karitatív Tanácsnak, hogy kiderítse: milyen szolgáltatást nyújtanak a tanácshoz tartozó segélyszervezetek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) menedékkérőknek, illetve a nőknek a tranzitzónákban. Mint arról beszámoltunk, a Soros György által támogatott szervezet arról érdeklődött, hogy az LMBTI közösség tagjai és a nők kapnak-e a karitatív adományok között például női borotvát, tisztasági betétet vagy terhesruhát a segélyszervezetektől.
A Helsinki Bizottság a levelében arra hivatkozott: olyan kutatást végez, amelynek célja, hogy feltérképezze a sérülékeny, ezen belül a női és az LMBTI menedékkérők befogadási körülményeit. A szervezet honlapján közölt útmutatókból azonban kiderül: a jogvédő szervezet tökéletesen tisztában lehet azzal, hogy a menedékkérők mit kérhetnek a magyar határnál a karitatív szervezetektől. A Menedék a határon című, bevándorlóknak szóló anyagban kitérnek rá: több karitatív szervezet rendszeresen látogatja a tranzitzónát és segítséget nyújt a menedékkérőknek, programokat szervez a gyerekeknek, vagyis már feltérképezték ezt a tevékenységet.
– A menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás nemcsak provokációnak tűnik, de számos jogsértés gyanúját is felveti – nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Elmondta: az alaptörvény szerint mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Ezt csak az érintett beleegyezésével szabad végezni, s minden alanynak joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel ezeket az információkat. Az adatvédelmi törvény kiemelt védelemben részesíti a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, amelyek kezeléséhez még az érintett írásban való hozzájárulása is kell. Szerinte nyilvánvaló, hogy a Helsinki Bizottság felméréséhez szükséges információk átadásához valahogy meg kell szerezni az érintett személyek (menedékkérők) szexuális életére vonatkozó adatokat. Kérdéses azonban, ehhez megkaphatják-e a megkeresett szervezetek (illetve maga a Helsinki Bizottság) a kutatás alanyainak írásos beleegyezését.

Afrikai bevándorlók egy olaszországi mentőhajón. Elkendőzött adatok
A Helsinki megkeresése kérdéseket vet fel a gyermeki jogok tekintetében is. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírja, hogy a gyermeket nem szabad alávetni a magánéletével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem becsülete, jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. – De milyen veszélyeknek, felesleges kockázatoknak tehető ki az adott közegben egy menekült gyerek azáltal, hogy a szexuális magánéletével kapcsolatban bármilyen állásfoglalásra, cselekedetre kényszerítik? – tette fel a kérdést a szakértő.
– Vannak, akik dolgoznak a menedékkérőkért és a rászorultakért, így a karitatív szervezetek, és vannak olyanok, mint a Helsinki Bizottság, akiket azért fizetnek, hogy hazánk ellen folyamatosan pereket indítsanak – reagált kérdésünkre Soltész Miklós, a Karitatív Tanács elnöke. Az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára abszurdnak nevezte, hogy a Soros György által támogatott szervezet olyan közösséget karol fel az LMBTI csoport támogatásával, amelyet elsőként fognak eltörölni Nyugat-Európában, ha ott a muszlimok kerülnének többségbe. Megjegyezte: jobb lenne, ha a Helsinki Bizottság Soros több száz milliós támogatásából inkább az ország építésén fáradozna.

Bár ENSZ-egyezmény védi őket, a migráns gyermekeket veszélyeztethetik az álcivil szervezetek
Lapunknak korábban több szakértő megerősítette: a Helsinki Bizottságéhoz hasonló adatgyűjtésnek több célja lehet. Újabb eljárásokat kényszeríthetnek ki ellenünk a menedékkérőkkel való bánásmód miatt, de lehet, hogy a határnál hazugságra, szabályszegésre kérik a migránsokat. Ha ugyanis egy migráns az LMBTI közösség tagjának vallja magát, a nemzetközi jog szerint nem toloncolható vissza abba az országba, ahol ezt hivatalosan üldözik.
Hamarosan döntést hozhat az EU Bírósága egy Magyarországon menekültstátusért folyamadó nigériai férfi ügyében, akit a Helsinki Bizottság képvisel. Az illető kérelmét, amelyben arra hivatkozott, hogy homoszexualitása miatt hazájában üldözésnek volt kitéve, a magyar menekültügyi hatóság elutasította, mivel a szakértői vélemény nem támasztotta alá az állítását. A helsinkis ügyvédek megtámadták a határozatot, a döntést felülvizsgáló magyar bíróság pedig Luxembourghoz fordult iránymutatásáért.