- Új alternatív útvonalai lehetnek az Európát célba vevő bevándorlóknak
- Csökkent a migránsok száma Görögországban, de el nem tűntek
- Az EU-török megállapodás működik, bár annak elemei nem-, vagy csak részben teljesülnek
Az igazgató szerint az egyik alternatíva lehet a Spanyolország felé vezető, úgynevezett nyugat-mediterráni, a másik pedig a Görögországtól Bulgárián át Románián keresztül húzódó útvonal.
Elmondta, bár az Európai Unió és Törökország közötti szerződésnek köszönhetően valóban csökkent a migránsok száma Görögországban, ez nem jelenti azt, hogy eltűntek volna. Még most is több tízezren várják, hogy továbbhaladhassanak Nyugat-Európa felé – fűzte hozzá.
Két évvel azt követően, hogy bevándorlók tömege lepte el Európát, még mindig a migráció okozza a legtöbb problémát kontinensünkön. Újra megnövekedett a görög szigetekre és így a Balkánra érkezők száma. Az uniós vezetők szerint a migrációs nyomás csökken, de úgy tűnik, hogy valóban inkább csak az útvonalak rendeződtek át
– mondta a szakértő a köztévében.
Több lehetséges útvonal merül fel
Orbán Balázs szerint a Líbia és Olaszország közötti helyzet megváltozásának következménye az alternatív útvonalak keresése. Több ilyen, lehetséges útvonal merül fel: az egyik a spanyol vonal, az ún. nyugat-mediterrán útvonal, a másik Görögország, Románia és Bulgária vonal, a balkáni útvonal, amely újabban megerősödött.
2016 márciusa óta, azaz az EU-török megállapodás óta a Görögországra háruló nyomás csökkent – jelentette ki a szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Ez nem jelenti azt, hogy onnét eltűntek volna a menedékkérők, most is több tízezren táboroznak a szigeteken és a szárazföldön is különböző táborokban.
A folyamatos felszivárgás miatt ennek jeleit érzékeljük a déli határszakaszon – tette hozzá.
Érdemes figyelni a Fekete-tengeren érkezők számát
Orbán Balázs szerint az EU-török megállapodás működik, bár annak elemei nem teljesülnek. A megállapodás értelmében ugyanis Törökországnak vissza kellene vennie a görög szigetekre érkezőket, ezért cserébe pontosan ugyanennyi menedékkérőt direkt módon áttelepíthetnének az EU területére. Ez az elem azonban nem valósul meg.
A másik kettő viszont igen: részben teljesül az EU pénzügyi segítségnyújtása a törököknek, valamint a török parti őrség nem engedi elindulni a hajókat. Kérdés azonban, hogy hosszú távon mennyi ideig tartható fenn egy ilyen „fél lábon álló” megállapodás.
A Migrációkutató Intézet igazgatója további kibocsátó térségekről is szólt, ezekről bővebben a hirado.hu oldalra kattintva olvashatnak, ahol a teljes beszélgetés felvétele is megtekinthető.