Nagyon örülök, hogy az álláspontunk beigazolódott – így kommentálta Laborc Sándor ügyvédje a kémügyben meghozott felmentő ítéletet. Zamecsnik Péter azt is elmondta, hogy az ítélet nem jogerős, az ügyész mind a négy vádlott esetében fellebbezett, így az ügy a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik majd.
Szilvásy György volt titokminiszter az ítélethirdetés után azt mondta: – Csak kiderült az igazság! Megjegyezte, a politikusok, állami vezetők, miniszterek tevékenységét nem büntetőjogi alapon kellene megítélni, a politika közelében lévő hatóságoknak sem kellene büntetőjogi irányba terelniük a politikai vitákat. Szilvásy György hozzátette: óva int mindenkit attól, hogy „ezt bárki bármelyik oldalon politikussal, vezetővel szemben megismételje”.
A Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben. Azt, hogy pontosan milyen konkrétumokkal vádolták meg a volt titkosszolgálati vezetőket, a mai napig nem lehet pontosan tudni, mert az ügy iratait államtitkok miatt 2040-ig titkosították. Ezért az összes tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott.
A kémügyet a Heti Válasz-cikk robbantotta ki. A lap azt írta, hogy Laborc Sándor hivatali laptopján – miután leadta – találtak egy „Ovi” és egy „Bajusz” nevű mappát, amelyekben Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról gyűjtöttek adatokat. Arról is írtak, hogy az NBHfeltérképezte Orbán Viktor kapcsolati hálóját. A kémkedéssel kapcsolatban – már miniszterelnökként – megszólalt Orbán Viktor is. 2011-ben egy, a TV2-nek adott interjúban azt mondta, arról nem volt tudomása, hogy a telefonját lehallgatták volna, azzal viszont tisztában volt, hogy a kapcsolatait feltérképezték. „Jómagam és a feleségem telefonhívásait összerendezték, híváslistákat állítottak össze, és egy rajzot készítettek arról, hogy kikkel állunk kapcsolatban a telefonhívásaink alapján” – mondta a miniszterelnök.
A vád lényege sajtóértesülések szerint az lehetett, hogy a Gyurcsány-kormány hivatali idején bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, és az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette. Ezt a céget vezette az egyik vádlott, P. László, akinek orosz felesége van és a Szovjetunióban tanult, valamint ő alapította az adócsalási és pénzmosási gyanúba keveredett Eclipse Zrt.-t.
A Magyar Nemzet korábban pedig azt írta az ügyről, hogy a feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tette 2011 tavaszán, a nyomozást 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A lap szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a Mol megszerzése érdekében.
Azt írták, hogy az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy a poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek, majd távozzanak. Ez a vállalkozás volt a fentebb már említett P. László cége. A Magyar Nemzet azt is írta, Moszkva a 2006-os magyar választások után befolyást akart szerezni a Molban, hogy monopolizálja az olajipart Kelet- és Közép-Európában. A Molt ugyanakkor kettős védelmi rendszer vette körül: egyrészt a Nemzetbiztonsági, mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal, másrészt az akkor külsős elhárítóként alkalmazott UD Zrt. A Mol bevételéhez tehát mind az NBH-t, mind az UD Zrt.-t meg kellett törni.
Az első elsőfokú ítélet 2013-ban született a Debreceni Törvényszéken. Akkor az elsőrendű vádlottat, Galambos Lajost kémkedésért két év tíz hónap börtönre ítélték, Szilvásy György másodrendű vádlott felbujtóként elkövetett kémkedésért szintén ennyit kapott. Laborc Sándor negyedrendű vádlottat kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélték, amit két év próbaidőre felfüggesztett a bíróság. P. László harmadrendű vádlottat pedig felmentették az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól.
Ezt az ítéletet azonban a Fővárosi Ítélőtábla tavaly június 5-én súlyos eljárási hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatásáról rendelkezett, mivel kiderült: a 2012 tavaszán kezdődött per során rögzített hangfelvételek leirata számos ponton lényegi eltéréseket mutatott a debreceni tárgyalásokon elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyvekkel.
Politikus tanúk a bíróság előtt
Az ügyben több ismert, akkori és jelenlegi politikust is meghallgattak tanúként. Beidézték mások mellett Vadai Ágnest, volt MSZP-s, jelenleg DK-s politikust, aki a Gyurcsány-kormány idején, 2006. május 30-tól a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, 2007. július 1-jétől pedig honvédelmi minisztériumi államtitkár volt. Meghallgatta a bíróság Veres János MSZP-alapítót, korábbi pénzügyminisztert, és a szintén szocialista Ficsor Ádámot, aki 2008. február és 2009. április között a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kabinetfőnöke volt, 2009. április 20-ától pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter lett Bajnai Gordon kormányában.