Az elmúlt években 500 milliárd forint uniós forrás érkezett a vidéki egészségügyi intézményekbe, ennek és saját forrásnak a felhasználásával csaknem 18 milliárd forintból újult meg a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház.
– A fejlesztéseket a kórház stratégiájához igazítottuk, amelynek kiemelt célja az akut, illetve onkológiai betegségek teljes körű, legmagasabb szintű ellátása, valamint a betegek biztonságának és a betegellátás komfortjának emelése – számolt be lapunknak Nagy Lajos, a kórház főigazgatója. Az akut betegségek közül a népegészségügyi szempontból jelentősekre és gyakran előfordulókra fordítják a legnagyobb figyelmet, ide tartozik a szívinfarktus, a stroke, a baleseti ellátások.
– A Markusovszky kórház – Veszprémhez és Győrhöz hasonlóan – regionális onkológiai centrumnak számít, ezért a lehető legteljesebb portfólióra akarunk törekedni – hangsúlyozta Nagy Lajos. Kialakítottak egy molekuláris labort, ezzel is elősegítve a személyre szabott terápiát, ami jelenleg is óriási fejlődésen megy keresztül. Pályázatok útján megújították a sugárterápiás eljárásokat is: az intézmény 1,6 milliárd forint értékben beszerzett egy lineáris gyorsítót.
A főigazgató arra hívta fel a figyelmet: tévhit, hogy a daganatos betegségek kezelése csak az onkológiai osztályt érinti, valójában kihat a kórház szinte összes osztályára, például a diagnosztikai és az endoszkópos szakmákra is.
– A daganatsebészetben jelentős előrelépés, hogy egyre kisebb vágással járó, úgynevezett minimálinvazív beavatkozásokat végzünk, így gyorsabb a gyógyulás is – fejtette ki a főigazgató. Hozzátette: az onkológia megújítása nemcsak a műszerpark cseréjét jelentette, hanem az ehhez értő szakembergárda összegyűjtését is.
Új belgyógyászati tömb és műtő
A legnagyobb beruházást, több mint hétmilliárd forintot a betegek kényelmére, a betegellátás színvonalának emelésére fordítottak. Az összeg körülbelül feléből megépítették a belgyógyászati tömböt, ahol a nem műtéti szakmák egymás mellé kerültek, így többek között a neurológia, a reumatológia, a bőrgyógyászat, az infektológia. – A betegek itt egy-, két-, illetve háromágyas szobákba kerültek, mindegyik kórtermet saját fürdővel és vécével látták el – jegyezte meg a főigazgató.
A hétmilliárd forintos beruházás másik feléből a kilenc műtőből álló, a hetvenes években épült központi műtőblokkot újították fel teljesen, például kicserélték a belső és külső burkolatot, illetve az MR- és CT-készülékekről érkező digitális adatok megjelenítésére szolgáló új monitorokat hoztak. Pályázati forrásból a radiológiai osztály teljes eszközparkját digitalizálták, már nincs olyan eszközük, amellyel ne ilyen módon készítenének röntgenfelvételt.
– Mivel amortizálódott a kórház járóbeteg-szakellátásának otthont adó ötvenéves épület, ezt kiürítettük, és a szakrendeléseket a modernizált vérellátó szolgálat épületébe, valamint a kórház megüresedett földszinti területeire helyeztük át, csaknem 500 millió forint pályázati forrásból – számolt be Nagy Lajos.
Minden megyei kórház fejlesztésében kiemelt szerepet kap a gyermekgyógyászat, amelyen belül uniós forrásból tudták biztosítani a koraszülöttek ellátására szolgáló Perinatális Intenzív Centrumot. A szombathelyi kórház csaknem 160 millió forintból inkubátorokat, modern lélegeztetőgépeket, központi monitorrendszert szerzett be.
– A Markusovszky kórház folyamatos gazdasági egyensúlyban működik, az elmúlt tizenöt évben nem volt adóssága, ennek köszönhető, hogy több beruházást saját forrásból tudtunk megvalósítani – hívta fel a figyelmet az intézményvezető.
Humán erőforrás
A Markusovszky kórház már harmadik éve teret biztosít a duális képzésre, tehát a tanulók gyakorlati oktatást kaphatnak az itt dolgozó nővérektől, az elmélet elsajátításával párhuzamosan. A program a szakdolgozói munkaerőhiány csökkentésében is szerepet játszik a folyamatos béremelések, továbbképzések és az ápolási eszközpark teljes megújítása mellett – hangsúlyozta Nagy Lajos.
Hozzátette: a humán erőforrás biztosításához járul hozzá a lakhatás is, ezért uniós forrásból megújították, energetikailag korszerűsítették a nővérszállót. A többi megyei kórházhoz hasonlóan itt is folyamatban van egy skill labor kialakítása, hogy a rezidensek és szakdolgozók szimulációs eszközökön gyakorolhassanak, mielőtt élesben elkezdik a betegek ellátását.
– Szívesen jönnek hozzánk az orvosok, mert itt a mai, modern igényeknek megfelelő feltételeket biztosítunk számukra a tanuláshoz, és ezek a működés szempontjából is megfelelők. Ugyanakkor a szakápolói pályáról hiányzó munkaerő továbbra is probléma, nálunk és országos szinten egyaránt – hangsúlyozta Nagy Lajos.
Sürgősségi osztályok: szerkezetátalakítás kell
Nagy Lajos a magyar egészségügy egyik legégetőbb feladatának nevezte a sürgősségi ellátások rendszerének felülvizsgálatát, illetve a párhuzamosan működő sürgősségi ellátások integrálását, hogy a terhelést jobban kiegyenlítsék. Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy a sürgősségi osztály nem jelenti azt, hogy mindenkit sürgősen ellátnak, hanem az eset gyors felmérése után döntik el, kinek mennyit kell majd várni, illetve ki az, aki valóban azonnali ellátásra szorul.
Az intézményvezető szerint náluk az is nehezíti a helyzetet, hogy a sürgősségi ellátásért az önkormányzat felel, míg a kórház többi része állami tulajdonban van, tehát szerkezetátalakításra lenne szükség. Az alapellátási ügyeleti ellátás önkormányzati kézben van. A sürgősségi kórházi és az alapellátás ügyeleti ellátás integrált működése lenne a megoldás, ami az ország több helyén már működik is.
Az újonnan megválasztott kormányról Nagy Lajos elmondta: előnyösnek tartja, hogy az egészségügy élére olyan emberek kerültek, akik kórházvezetői múlttal és a betegellátás mindennapi életében szerzett tapasztalattal rendelkeznek, így ismerik az ágazatot mozgató komplex erővonalakat.
– A Markusovszky kórház kiemelt jelentősége abban áll, hogy az akut és onkológiai betegek teljes spektrumú ellátását alakították ki és folyamatosan fejlesztik ezt, illeszkedve az intézmény stratégiájához – összegezte a főigazgató.