Idén szeptembertől 25 évre emelkedett a nappali rendszerű oktatásban részt vevők korhatára, valamint újdonság az is, hogy életkortól függetlenül ingyenes az első és a második szakképesítés megszerzése. Az állam által biztosított második szakképesítés ingyenes elsajátítására csak a munka mellett is végezhető felnőttoktatás esti vagy levelező tagozatán van lehetőség, hogy a szakképzett munkaerőt ne vonják ki a munkából – közölte Odrobina László. A mai napig lehetett jelentkezni az iskolai rendszerű oktatásban ingyenes második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekre, illetve a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek az érettségi megszerzésére.
A tárca a kis- és középvállakozások jelentkezését várja
A helyettes államtitkár két távlati célt fogalmazott meg a szakképzés átalakításával kapcsolatban: a gazdaság ellátása megfelelő tudású munkaerővel, és piacképes szakma biztosítása a tanulóknak. Ennek érdekében az intézmények képzési kínálatát közelebb kell hozni a munkaerőpiaci igényekhez. A felnőttképzés eddig inkább magánintézményekben valósult meg, szeptembertől azonban növekszik az állami szerepvállalás ezen a téren, így jobban ki lehet használni a szakképzési centrumok oktatási célt szolgáló épületeit, eszközeit. A szakképzés és a felnőttképzés mellett területi információs és pályaorientációs központként is működtetnék a szakképzési centrumokat. Idén július 1-jével 303 iskola került a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába, amelyek 44 centrumba szerveződtek. A fenntartóváltásban hozzávetőleg kétszázezer tanuló és huszonötezer pedagógus, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs érintett. A centrumok gazdasági és szakmai önállósággal rendelkeznek. Az eddig önálló iskolák tagintézményekké váltak, de a szakmai és bizonyos gazdasági kérdésekben is autonóm módon dönthetnek, továbbá rendelkezhetnek a saját bevételeik egy részével is. A centrumok költségvetését lebontották tagintézményi szintre, a működéshez szükséges pénzt havonként egyenlő részben kapják meg. Odrobina László kérdésünkre elmondta, hogy több mint 50 milliárdot kapnak a szakképző intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2015-ös keretéből, a 2016-ban átadandó összegről pedig tárgyalások folynak.
A helyettes államtitkár az intézmények állapotára vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy az iskolák állapota, felszereltsége nem minden esetben kielégítő, nem felelnek meg a modern oktatáshoz szükséges elvárásoknak, ezért a tárca koncentrált fejlesztéseket tervez. Ennek részeként elsősorban a korábbi évtizedekből megörökölt párhuzamosságok megszüntetésére kívánnak koncentrálni. Odrobina László példaként említette a főként felnőttoktatást folytató magániskolákat, amelyek közül harminc jelezte azt a szándékát, hogy 2016 szeptemberétől tagintézményként integrálódna a területileg illetékes centrumba.
A tanműhelyek jövőbeni kihasználatlanságát cáfolva a helyettes államtitkár kifejtette: a 9. évfolyamos szakiskolai tanulók itt szerzik meg a gyakorlati ismereteiket, valamint azok a felsőbb éves tanulók is használják, akiket a szakmán belül nem tud mindenre megtanítani az a vállalkozás, ahol a gyakorlati idejüket töltik. A szakiskolásoknak a 10. évfolyamtól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánl cégeket a gyakorlati képzéshez. Odrobina László hozzátette: azt szeretnék, ha minél több kis- és középvállalkozás venne részt a duális szakképzésben, ennek azonban az a feltétele, hogy a vállalkozás a gyakorlati képzés legalább 50 százalékát biztosítani tudja. A szakközépiskolások pedig egyelőre továbbra is elsősorban a tanműhelyeket fogják használni.
A törvény értelmében 2016 szeptemberétől a mostani szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak, a szakiskolákat – egykori szakmunkásképzőket – pedig szakközépiskoláknak fogják nevezni. Ez azonban nemcsak egy átnevezés, hanem a képzési szerkezet jelentős változását is jelenti. A kormány által januárban elfogadott szakképzési koncepció értelmében a közismereti tárgyak esetében nem lesz változás az új intézményekben, viszont a szakképesítés megszerzése mellett kétéves, érettségire való felkészítést is adnak – jelentette ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: a szakgimnáziumokban az érettségi vizsgatárgyaknál nem változnak az óraszámok, a többi közismereti tantárgy óraszámai viszont csökkenni fognak, ám nem minden iskolában egyformán. Azoknak a közismereti tárgyaknak, amelyek fontosak az ágazatnak az adott intézményben, nem változik vagy nő az óraszámuk. Például egy gépésztechnikusnak kevesebb biológiaórája lesz, mint egy gimnazistának, ugyanakkor emelkedik a fizikaóráinak a száma – mutatta be a változásokat a helyettes államtitkár. A módosításoknak köszönhetően a szakgimnáziumokban a szakmai képzésre fordított idő legalább 500 órával növekszik. A tanulók a 12. évfolyam végén, amikor érettségiznek, már kapnak egy OKJ-s szakmát, majd a 13. évfolyam végén technikusi végzettséget szereznek, ezért senki sem kerül ki szakma nélkül a rendszerből – közölte Odrobina László.
A tárca tudatosítani kívánja a szülőkben, hogy gyermeküknek nem jelent zsákutcát, ha szakmát tanul, mivel az érettségi megszerzése mellett iskolatípustól függően egy vagy két szakképesítéshez juthat, amely javítja a későbbi elhelyezkedési esélyeit. A helyettes államtitkár azt is elmondta: a kormány olyan pályakövetési rendszeren dolgozik, amelynek eredményeként átlátható lesz, hogy a fiatalok milyen végzettséggel hol tudtak elhelyezkedni, és mennyit keresnek. Ezzel áttekinthetővé válik a munkaerőpiac, továbbá segítséget nyújt a pályaválasztásban a szülőknek és a tanulóknak is.
