A következő két-három évben gyermekjóléti és gyermekvédelmi fejlesztésekre 95 milliárdot fordítanak európai uniós forrásokból, a következő évtől pedig 15 milliárdról 20 milliárd forintra nő a gyermekjóléti kassza – jelentette be Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tegnap Székesfehérváron, ahol megnyitotta az Országos és Kárpát-medencei gyermekvédelmi konferenciát.
– A szociális területre jutó mintegy 400 milliárd forintból minden negyedik forintot gyermekvédelemre fordítják, a gyermekvédelemben felhasznált adóforintok nem kiadások és költségek, hanem befektetések, amelyek a jövőben meg fognak térülni – tette hozzá a szakpolitikus.
Fontos, hogy a nehéz sorsú gyerekek valódi esélyt kapjanak (képünk illusztráció)
Czibere Károly a húszéves gyermekvédelmi törvényről azt mondta: a jogszabály folyamatos változásai azt a célt szolgálták, hogy a nehéz sorsú gyerekek „elkallódás helyett valódi esélyt kapjanak”. – A gyermekvédelem egyik célja az, hogy ne uniformizált, hanem inkább személyre szabott szolgáltatásokhoz, segítséghez jussanak a gyermekek – nyilatkozta Czibere Károly.
Előadásából kiderült, hogy a szocializmusban az állami gondozás egyet jelentett az elkallódással, és most igyekeznek visszaadni a társadalomnak azt a hitet, hogy ma már az állami gondozás valóban fel tudja készíteni a gyermekeket az önálló, teljes életre.
Párhuzamos társadalmak helyett befogadó társadalmat hoznak létre, erről szól a városok szélén, a társadalomtól elkülönítetten létrehozott gyermekotthonok bezárása, a gyermekek elhelyezése 8-12 személyes lakásotthonokba vagy a családias körülményeket biztosító nevelőszülői szolgálatnál. Az elmúlt időszakban állami gondozásba került tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek már nem intézményekbe, hanem nevelőszülőkhöz kerültek.
– 2013 óta folyamatosan csökken a gyermekszegénység, most 14-15 százalék lehet az arány, miközben az uniós átlag 21 százalék fölött van – közölte Czibere Károly. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az ágazatban dolgozók munkáját a bérek folyamatos emelésével is megköszönjék. Idén az ágazat átlagbére – tavaly márciushoz képest – 16-17 százalékkal nőtt, míg 2013-hoz képest 2018-ra már 60 százalékos lesz az emelkedés. Ugyanakkor emelik a gyámhatósági ügyintézők, harminc százalékkal a gyermekjogi képviselők számát, és felállítanak egy áldozatvédelmi munkacsoportot is.
Hatszázharmincról nyolcszázra bővítik a speciális szükségletű gyermekek számára fenntartott férőhelyek számát, ingyenes továbbképzési lehetőséget biztosítanak a szakembereknek. Az államtitkár a közétkeztetés eredményeiről is beszélt: Magyarországon a hatéves kor alatti gyermekek nyolcvan százaléka ingyenesen étkezhet.
Az idén nyáron a szünidei gyermekétkeztetésben kötelező jelleggel vettek részt az önkormányzatok. Júliusban indult az ételcsomagakciójuk is, azaz a három év alatti, de bölcsődébe nem járó gyermekek családjának biztosítanak három megyében tartós élelmiszerekből álló, nyolcezer forintos csomagot minden hónapban egyszer.
A támogatásból a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű járásokban élő családok részesülnek. A tervek szerint novemberben lejár a kísérleti fázis, s azt követően – 17 milliárdos program révén – országossá teszik az ételcsomag-juttatást az arra rászoruló kisgyermekesek között.
