A budapesti akut sebészeti ellátás kibővül, megerősödik és betegközpontú lesz április 1-jétől – erősítette meg a korábbi bejelentést egy tegnapi sajtótájékoztatón Mészáros János helyettes államtitkár. Az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor a „rendes munkaidőn kívül” mindig más kórház adta a sebészeti ügyeletet, a jövő hónaptól minden sebészeti osztálynak 24 órában kell fogadnia és ellátnia a sürgősségi, akut vagy krónikus betegeket a hozzá tartozó területről. A baleseti sebészeti, érsebészeti, idegsebészeti és szívsebészeti ügyelet a korábbi rend szerint működik.
Az átszervezést több hónapos előkészítés előzte meg, hogy az osztályok a tárgyi és a személyi feltételek megerősítésével alkalmassá váljanak a folyamatos működésre. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint ez idő alatt, illetve az érintett kórházakkal és a mentőszolgálattal folytatott tárgyalássorozaton senki sem jelzett olyan problémát, amely miatt az új sebészeti ügyeleti rend ne lenne megvalósítható.
Vidéken eddig is az volt a gyakorlat, hogy minden sebészet éjjel és a hét végén is fogadta a betegeket, Budapesten azonban, ahol sokkal több kórház működik, évtizedek óta ügyeleti rendben, felváltva működött a sebészeti és működik egyelőre tovább a többi orvosi területen a sürgősségi ügyeleti ellátás.
A közép-magyarországi régióban paradox módon éppen a kórházak nagy száma miatt gond a sürgősségi ellátás, mert alig van olyan intézmény, amelyik folyamatos működik, míg vidéken a megyei kórházak heti 168 órában, minden szakterületre kiterjedően kötelesek fogadni a betegeket – mondja a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke. Berényi Tamás szerint az egyik helyről a másikra küldözgetett betegek esetei sajnos a valós helyzetet mutatják, azt, hogy nincs egységes sürgősségi ellátóstruktúra Magyarországon, a rendszerszintű előrelépés ezen a területen a szakma sürgetése és folyamatos jelzései ellenére sem történt meg.
Vizsgálat egy konkrét ügyben
Az egészségügyi államtitkárság vizsgálatot indított annak a két héttel ezelőtti esetnek az ügyében, amelyről a Népszabadság adott hírt. Eszerint egy 37 éves nő, aki az utcán lett rosszul, csak négy óra elteltével került műtőasztalra, majd ott meghalt. Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, vizsgálják, hogy helyesen jártak-e el az intézmények és a mentőszolgálat, szükséges-e bármilyen új szabályt megalkotni ahhoz, hogy javuljon a betegbiztonság.
– A sürgősségi ellátás nemcsak egy szakma, hanem egy ellátási szemlélet, ami azt jelenti, hogy a beteg mellé kell rendelni a teljes ellátást, amire szüksége van. Erre ez az izoláltan, szétszórtan, különböző készségekkel, szervezettségi és fejlettségi szinttel rendelkező szolgáltatók nem alkalmasak – magyarázza Berényi Tamás. Az akut ellátást a leghatékonyabban a kiemelt centrumokban lehet garantálni, ahol rendelkezésre áll az ehhez szükséges szakszemélyzet, orvosi gárda, korszerű műszer és eszköz, amellyel folyamatos és minél szélesebb körű hozzáférést lehet biztosítani a betegeknek, sérülteknek. A jelenlegi struktúrára azonban a társaság elnöke szerint sem érdemes több pénzt költeni, hiszen az elmúlt években kiderült, hogy a több milliárd forintos uniós támogatások ellenére sem történik érdemi javulás, ha a pénzt egy irracionálisan működő rendszerbe öntik.