Az erre való felkészülés részeként jelenleg csaknem ötszáz amerikai katona, 58 HMWWV páncélozott terepjáró, 38 Strykers páncélozott lövészjármű és hat Howitzers tábori ágyú is gyakorlatozik hazánkban. Szeptember végéig a légi mentésre is nagyszabású hadgyakorlaton készültek fel nemzetközi összefogással.
Hasonló bázisok létrehozásáról már határoztak a balti államokban, valamint Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. A támaszpontok célja egyrészt a megfelelő katonai védelem, másrészt az, hogy figyelmeztesse Oroszországot arra: a NATO megvédi valamennyi tagállamát. A katonai központokból, az úgynevezett összhaderőnemi nemzetközi koordinációs egységekből egy körülbelül 5000 főből álló, rendkívül gyorsan, akár 48 óra alatt bevethető NATO-erő egységeit irányíthatják majd háborús konfliktus esetén. Katonai szakértők szerint ez egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok egyfajta pufferzónaként akarja használni a Baltikumot és Kelet-Európát a Nyugat és Oroszország között.
A védelmi miniszterek ülésének eredményeiről tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár is azt mondta: „A Kelet-Európában már létező hat parancsnoki központ kiegészítéseként döntés született arról, hogy új parancsnoki és ellenőrzési struktúrákat hoznak létre Magyarországon és Szlovákiában.” A NATO-főtitkár azt is megjegyezte, hogy Oroszország szíriai légicsapásai és robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai aggodalomra adnak okot. Stoltenberg közölte, hogy a brüsszeli találkozón a NATO katonai parancsnokai tájékoztatni fogják a védelmi minisztereket a szíriai és afganisztáni helyzetről.