Az elsőrendű afgán Lahoo Samsooryamalt, a másod-, harmad- és negyedrendű bolgár vádlottat – Metodi Ivanov Georgievet, Venceszlav Todorov Boriszovot, és Ivajlo Nelev Sztojanovot – bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészet és bűnsegédként elkövetett emberölés miatt 25 év fegyházra ítélték csütörtökön a Kecskeméti Törvényszéken.
A további vádlottak négy, illetve öt év fegyházat kaptak, a jelenleg is szökésben lévőkre pedig három, hat és tizenkét év fegyházbüntetést róttak ki. Az elsőrendű vádlottat véglegesen, a többieket 10-10 évre kiutasították Magyarországról, és vagyonelkobzást is kiszabtak velük szemben (94 millió, 8 millió, 1 millió, illetve 300 ezer forint). – Aki itt ül a vádlottak padján, mindenki a bűnszervezet tagja. Az is, aki a járművek megvételét intézte, és arra is vonatkozik, aki a sofőröket szervezte meg vagy csak egy fuvart vállalt el – fogalmazott Jádi János bíró az ítélet indoklásakor. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a parndorfi események hatására szigorították az embercsempészetre vonatkozó jogszabályokat.
– Az ügyben széles körű nyomozás folyt, a tanúvallomások, okiratok mellett útdíjszolgálati adatok, mobilcellaadatok, külbiztonsági kamerafelvételek is bekerültek a peranyagba, hogy ki, mikor, milyen járművel hogyan és honnan indult el – részletezte a tanácsvezető. Mint mondta, a bíróság vizsgálta a titkos adatszerzés körülményeit is, amelynek során annak elrendelését és jogszerűségét is rendben találták. – Olyannyira betartották az előírásokat, hogy már nem tudták az elsőrendűt tovább lehallgatni, mert az SIM-kártyát cserélt a telefonjában, arra pedig már nem volt bírói engedélye a hatóságnak – magyarázta.
A törvényszék álláspontja szerint – bár az illegális bevándorlók tudomásul vették, hogy rejtve és nehézségekkel teli út árán juthatnak át a határon – a tanúk által vázolt körülmények, a járművek szemléje és az orvosszakértői vélemények alapján a menekültek sanyargatása – mint jogi kategória – egyértelmű. – Szemben a vádlottak védekezésével, akkor is megállapítható a sanyargatás ténye, ha ülés és biztonsági felszerelés nélküli, nem személyeket szállító járműveket használtak – részletezte Jádi János. Röviddel az indulás után megemelkedett a hőmérséklet, és a teherautó levegője gyors tempóban kezdett fogyni. A menekültek is érzékelték ezt, de hiába dörömböltek, a sofőrt ez nem hatotta meg.
Az afgán bandavezért véglegesen kiutasították hazánkból
Fotó: Kurucz Árpád
– A lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiderült: a sofőr jelezte, hogy dörömbölnek és sikoltoznak, gyerekek hangját hallani, de az elsőrendű vádlott megtiltotta, hogy megálljon. Úgy fogalmazott: „Azt akarom, hogy haljon meg mind” – idézte fel a tragédia körülményeit Jádi János. A tanácsvezető szerint ugyanakkor ezt a kijelentést egy indulatállapot során tette az elsőrendű vádlott, akit a kapzsiság és a félelem vezérelt. Az embercsempészetért járó 100 ezer eurót ugyanis csak a sikeres szállítás után kapták volna meg.
– Nem akarták meggyilkolni ezeket az embereket, de a vádlottak „mulasztása” szándékos volt, és módjuk lett volna beavatkozni: a sofőr megállhatott volna, kinyithatta volna az ajtót, ahogyan az első-, másod- és harmadrendű vádlott is javasolhatta volna ezt telefonon. Mégsem tett senki semmit. Ez igenis különös kegyetlenségre vall – hangsúlyozta a bíró. Hozzáfűzte: a vádlottak a kérdések alapján ténybeli beismerő vallomást tettek. Ismert, 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről az osztrák határ felé tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.
Az embercsempészek Parndorf közelében megálltak, és a kamiont hátrahagyva távoztak a helyszínről.
