Az ügyben bíróság elé állt további tizenkét rendőri vezető, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt parancsnoka ellen a testület megszüntette az eljárást, mivel az elsőfokú bíróság szerint történhettek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az kilenc év elteltével már elévült, nem büntethető. A súlyosabb, időközben még el nem évült bűntettek megállapításához szükséges jelentős hátrány okozása viszont a legtöbb esetben már nem állapítható meg.
A Központi Nyomozó Főügyészség a tévészékház szeptember 18–19-ei ostrománál és az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban túlnyomóan mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a három rendőr tábornok és tizenegy főtiszt, illetve tiszt ellen.
Pártvélemények az ítéletről
Fidesz
A Fidesz-frakció szerint felháborító és elkeserítően enyhe a Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra és vádlott-társára kiszabott elsőfokú, még nem jogerős ítélet. „Ennél még az ártatlanul megvert emlékezők is sokkal súlyosabb büntetéseket kaptak a koncepciós eljárások során” – fogalmazott a Fidesz, majd kiemelte, 2006 őszén a „hazug kormányzása miatt válságba került Gyurcsány Ferenc erőszakkal akarta hatalmát megtartani és visszaélt azzal”. A törvényeket és a rendészeti minisztériumot megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel és utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére, a tömegbe lövetésre – közölte a frakció.
Demokratikus Koalíció
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében született elsőfokú ítélettel „a Fidesz 2006 óta épített hazug politikájának egyik tartóoszlopa dőlt le” – reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a rendőri vezetők ügyében hozott verdiktre. Mint írta: már a tárgyalás kezdetére megsemmisült az a „Fidesz által felépített teória”, amely szerint az utcai zavargásokat az akkori kormány vezetői szervezték, provokálták ki, továbbá hogy a rendőri túlkapások valódi oka a kormány, illetve a kormányfő közvetlen megrendelése volt.
Gyurcsány Ferenc szerint már a nyomozati szakaszban sem találták nyomát a hatóságok ezeknek a híreszteléseknek és vádaknak, így elmaradt „a Fidesz által annyira remélt” bűnvádi eljárás az akkori kormány vezetőivel szemben. Az ítélet pedig világossá tette, hogy nem állapítható meg a rendőri vezetők bűnössége – tette hozzá. A korábbi miniszterelnök szerint lehetséges, hogy voltak, akik hibáztak, de „rendőrszakmai hibát büntetőjogi tényállással összekeverni súlyos tévedés”.
Kiemelte: az ítélet a tekintetben megnyugtató, hogy talán végleg megcáfolta a jobboldalon népszerű összeesküvés-elméleteket, és reményt ad arra, hogy a magyar bíróságok egy része képes megóvni magát a „politikai megrendelések teljesítésétől”.
MSZP
A 2006-os budapesti zavargások idején vezető beosztást betöltő rendőrök ellen indult politikai irreality show záróepizódjaként meghozott bírósági ítélet újabb pofon a Polt Péter által felügyelt ügyészségnek – közölte az MSZP. Mint írták: „Reméljük, annak is eljön az ideje, amikor az utcai erőszakot mesterségesen generáló, a randalírozó csoportokat a háttérben szervező személyek is a vádlottak padján ülnek majd.”
Jobbik
A politikai elit összefonódásának tartja a Jobbik országgyűlési képviselője, hogy Gergényi Pétert csak megrovásban részesítették a volt rendőri vezetők perében. Hegedűs Lorántné szerint felmerül a gyanú, hogy a régi és a jelenlegi hatalom összejátszott abban, hogy enyhe ítélet szülessen a rendőri brutalitások ügyében. „Elmúlt kilenc év, és ez idő alatt csak ennyit lehetett összeszedni? Vajon miért nem merik elítélni Gergényit, ki van mögötte, milyen összefonódások vannak az akkori és a jelenlegi politikai elit között?” – tette fel a kérdést a Jobbik országgyűlési képviselője.
A vádhatóság a székházostrommal összefüggésben azzal vádolta Gergényi Pétert: világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, ennek ellenére nem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtásáért. A tévészékház ostroma utáni eseményekkel összefüggő vádpontok szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait.
Az ítélet indoklása szerint a székházostromnál a helyszínparancsnok tevékenysége nem volt hibátlan, de bűncselekményt nem valósított meg. A bíró szerint a rendőrök zöme hősiesen és önfeláldozóan, testi épsége, élete kockáztatása árán is igyekezett teljesíteni a parancsot, de mint azt kiemelte: a rendőrség ezen a napon nem tudta betölteni a funkcióját. Több mint kétszáz rendőr megsebesült, köztük volt, aki életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett. A székházostrommal összefüggésben a bíró szerint egyértelműen megállapítható, hogy a helyszínparancsnok nyíltan szembeszegült a paranccsal, Gergényi még sem vonta felelősségre. A bíró idézte a rendőrségi rádión folytatott beszélgetést, amely szerint a rendőrtiszt mondta Gergényinek: kiviszi az állományt, mert nem akarnak a lángoló épületben megfulladni. Gergényi azt válaszolta: „maradjatok még!” A bíró szerint ez csak parancsként értelmezhető. A székházban az épület feladása körüli időben, éjfél körül és azután nem volt támadás, a bíró által bemutatott videofelvétel tanúsága szerint a rendőrök nyugodtnak látszottak, tehát nem volt indokolt a székház feladása. A történtek oka a mindössze tanúként meghallgatott rendőrtiszt nyílt parancsmegtagadása, bomlasztó tevékenysége volt: ő vette rá a helyszínparancsnokot az épület feladására. Ezzel összefüggésben megállapítható a jelentős hátrányt okozó kötelezettségszegés, a helyszínparancsnok részéről a paranccsal szembeni engedetlenség, a budapesti főkapitány esetében pedig az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette – hangzott el az ítélet indoklásában.
Bene Lászlóval kapcsolatban a bíró többször utalt kötelességszegésre. Az ügyészség szerint Bene tudott arról, hogy alárendeltjeivel kapcsolatban felvetődött bűncselekmény gyanúja, mégsem intézkedett a felelősség kivizsgálásáról.
Azzal kapcsolatban, hogy október 23-án a rendőröket azonosítószám nélkül vetették be, két hónapon belül jogerősen lezárta a bíróság. „A szakma számtalanszor próbálta felhívni a politika figyelmét arra, hogy a történteket kezdettől fogva katonai ügyészségi eljárásban kellett volna vizsgálni” – hangsúlyozta a bíró, aki felidézte, hogy 2007 februárjában módosíthatták volna a Büntető törvénykönyv erre vonatkozó részét, ám a javaslat nem jutott át a honvédelmi és rendészeti bizottságon.
A két elmarasztalt vádlott felmentésért, az ügyész minden vádlott esetében súlyosításért, illetve bűnösség megállapításáért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.