Nikola Gruevszki menekültkénti elismerésének jogszabályi feltételei fennállnak – információnk szerint ezt állapította meg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a volt macedón miniszterelnök által benyújtott kérelem részletes kivizsgálása után. Úgy tudjuk, a hatóság megalapozottnak tekinti Gruevszki félelmét, hogy hazájában veszélyben lenne az élete, ugyanis a hatóságok nem biztosítanának neki védelmet, hiszen a kormány – amely a macedón hatóságokat is irányítja – nem demokratikus lépésekkel kívánja korlátozni és elvenni a volt miniszterelnök személyes szabadságát.
ÚT BUDAPESTIG
A bevándorlási hivatal arra a következtetésre jutott, hogy Gruevszki a visszatérése esetén hazájában a politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt a hatalom üldöztetésének lenne kitéve.
A macedón exkormányfőt először november 12-én hallgatta meg személyesen a menekültügyi hatóság Budapesten. Nikola Gruevszki részletesen beszámolt a november 10-én benyújtott, menedékjog iránti kérelmének indokairól, valamint Magyarországra érkezésének körülményeiről. A politikus elmondása szerint Macedóniából az albán fővárosba, Tiranába ment, ahol felkereste a magyar nagykövetséget, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be.
Ezt követően Montenegróba, majd Szerbiába utazott, ahonnan gépkocsival Budapestre érkezett. Úti okmányként személyi igazolványát használta, amely Albániában, Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában is érvényes. A szerb–magyar határra november 12-én, hajnali 5-kor érkezett. Déli szomszédunk hatósága útlevelet kért tőle, mivel európai uniós tagállam területére kívánt lépni. Gruevszki ekkor egy, a magyar állam által neki kiállított, egyszeri utazásra jogosító okmányt mutatott be, így folytatta útját Budapestre.
GRUEVSZKI INDOKAI
A menedékjog iránti kérelmet a volt miniszterelnök azzal indokolta, hogy a jelenlegi macedón kormány antidemokratikus lépésekkel, mindennemű jogi bizonyíték nélkül akarja elvenni a szabadságát, visszaélve az ügyészi és bírósági rendszerrel. Gruevszki szerint koholt vádak alapján eljárások indultak ellene, amelyek folyamán a bírók súlyos szabálytalanságokat követtek el, jogszerűtlen döntéseket hoztak.
Gruevszki a korábbi híradásokból már ismert eseményeket részletesen kifejtette kérelme indokolásában, így a macedón belpolitikai válság egyik csúcspontjáról, a lehallgatási botrányról is beszélt.
2015 februárjában az akkor ellenzékben lévő (és Soros György amerikai spekuláns támogatását élvező – a szerk.) baloldal, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jogtalanul szerzett hangfelvételeket kezdett nyilvánosságra hozni magas rangú politikusok telefonbeszélgetéseiről.
(Ezekkel igyekeztek bizonyítani a kormányzó párt egyes politikusainak korrupciógyanús ügyeit.) Gruevszki beszámolója szerint a krízis megállítása érdekében a meghatározó politikai pártok az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyköveteinek közreműködésével tárgyalásba kezdtek, majd az akkor hatalmon lévő jobboldali kormány beleegyezett egy különleges ügyészség megválasztásába.
Gruevszki kiemelte, néhány hónappal később egyértelművé vált, hogy az ügyészi testület a politikai ellenfél irányítása alatt áll, így a jobboldali kormányzó párt ellen dolgozik. A különleges ügyészségen azonban, annak erős nemzetközi támogatása miatt, nem lehetett változtatást elérni – hangsúlyozta.
A 2017-es választást követően az addig ellenzéki SDSM alakíthatott kormányt, ekkor felgyorsultak az eljárások. Gruevszki beszámolója szerint a baloldali kormány komoly nyomást gyakorolt a bíróságra, hogy a különleges ügyészségtől mindent fogadjon el, tekintet nélkül az iratok jogszerűségére vagy jogszerűtlenségére.
Egy évvel ezelőtt a büntetőbíróság élére jogszerűtlenül kineveztek egy új elnököt, aki az említett speciális ügyészségtől érkező ügyekben eljáró bírókat az SDSM-hez lojális ítészekre cserélte le. Csak Gruevszki ellen öt eljárás indult, amelyek az exkormányfő megítélése alapján egytől egyig bizonyítékok nélküli koholmányok voltak.
2017 augusztusában a fellebbviteli bíróság bizonyítékként fogadta el az illegálisan készített hangfelvételeket, amely döntéssel megsértették a macedón büntető törvénykönyv egyik passzusát.
Gruevszki az eljárások további jogszerűtlenségei között említette, hogy a bíróság olyan szakértők állásfoglalását is elfogadta, akiknek nem volt engedélyük.
SEMMIBE VETT ELNÖKI KEGYELEM
A jogállamiság megcsúfolásának ékes példája volt az is, hogy a macedón köztársasági elnöknek a politikai válság megállítása érdekében hozott kegyelmi döntéseit a bíróság a kormány nyomására nem fogadta el.
A parlament törvényt módosított, amivel lehetőséget biztosított az államfőnek, hogy negyven napon belül visszavonja a kegyelmi döntéseket, ami meg is történt, de – mint Gruevszki rámutatott – a helyi és a nemzetközi jog, valamint a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata értelmében a visszamenőleges hatályú visszavonás nem érvényes.
A kegyelmi ügyben érintett két személy Görögországba ment, ahol a legfelsőbb bíróság úgy döntött, ne térjenek vissza Macedóniába, elismerve ezzel, hogy érvényes az elnöki kegyelem.
MEGELŐLEGEZETT ÍTÉLET
Nikola Gruevszki a menekültügyi hatóságnak beszámolt arról is, hogy idén szeptemberben a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemért felelős állami bizottsághoz fordult, elmagyarázva, hogy a bíróság és Dobrila Kacarska bíró diszkriminálták őt a Tank elnevezésű ügyben.
A testület november 15-én a javára hozott döntést, majd leváltották a bizottság tagjait, részrehajlással vádolva őket. Ezt követően a bíróság villámgyorsan ítéletet hozott, és kétéves letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a volt macedón miniszterelnököt.
Gruevszki emlékeztetett arra, hogy két héttel az ítélet meghozatala előtt a jelenlegi kormányfő a médiában kijelentette: a bíróság ki fogja mondani a volt miniszterelnök bűnösségét.
Az elítélt politikus halasztást próbált kérni a börtönbe vonulásra, amikor is magas rangú kormányzati tisztviselők, a miniszterelnök testvére és a főügyész felettese üzentek Gruevszkinek és néhány kollégájának, hogy a kérését akkor teljesítik, ha meggyőzi pártjának néhány parlamenti képviselőjét az alkotmány módosításának megszavazásáról.
Az exkormányfő nem fogadta el a feltételt, így a bíróság elutasította a börtönbe vonulás időpontjának elhalasztására vonatkozó kérelmet.
HALÁLOS FENYEGETÉSEK
Információnk szerint a menedékjogért folyamodó Gruevszki indoklásában az is szerepel, hogy tíz év kormányzás után számos bűnöző célpontjává vált, akik a börtönből üzentek neki: már várnak rá, hogy megöljék. Ilyen körülmények között értesült a médiából, hogy nemzetközi körözést adtak ki ellene.
Nikola Gruevszki megerősítette a magyar menekültügyi hatóságnak, hogy a nyilvánvaló politikai üldöztetés, valamint a bíróság részéről tapasztalt diszkrimináció miatt folyamodott menedékjogért. Hangsúlyozta, hogy Macedóniában jelenleg nincsenek meg az igazságos ítélkezés és a független bíróság feltételei.
November 14-én, ismételt hatósági meghallgatásán, három napon belül nyilatkozott arról, hogy miért nem volt lehetősége a Magyarországra érkezéséig érintett, biztonságos harmadik országnak minősülő két államban – Szerbiában és Montenegróban – védelmet igényelni, illetve azt a védelmet miért nem ítélte hatékonynak.
Ennek oka, hogy Macedónia mindkét említett országgal jó kapcsolatot ápol, kiváló az együttműködés köztük, ezért Gruevszki attól fél, hogy akár Szerbiába, akár Montenegróba való visszatérése esetén átadnák őt a macedón hatóságoknak.
A magyar menekültügyi hatóság elfogadta ezt a nyilatkozatot, és megállapította, hogy a menedékjogról szóló törvény megfelelő passzusa alapján a kérelemben nincs elfogadhatatlansági ok.
A hatóság nem talált ellentmondást
A hatóság a kérelmező macedón politikus nyilatkozatait összevetette az eseményeket taglaló dokumentumokkal, a sajtóhírekkel, és megállapította, hogy azokban nem volt olyan ellentmondás, amely alapján megkérdőjeleződött volna Gruevszki szavahihetősége és az általa elmondottak valóságtartalma.
A menekültügyi hatóság éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy Nikola Gruevszki valószínűsíteni tudta a hazájában ellene koholt vádak alapján indult eljárások jogszerűtlenségét és az őt ért diszkriminációt. Egyúttal megállapították, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjeleződött a volt kormányfővel szemben. A jogszerűtlenségek olyan mértékben súlyosak, hogy azok elérik az üldöztetés szintjét – állapította meg a hatóság.
Volt kormányfő: boszorkányüldözés zajlik
Magyarország pozitívan bírálta el a menedékkérelmemet, amelyet még korábban nyújtottam be azért, mert politikai okokból üldöztek hazámban, a Macedón Köztársaságban – közölte Nikola Gruevszki a Facebookon megosztott tegnapi bejegyzésében. A balkáni ország egykori miniszterelnöke kérelmében jelezte, hogy a Macedón Szociáldemokrata Párt (SDSM) alakította kormány antidemokratikus eszközökkel, az ügyészi és a bírói rendszerrel visszaélve kívánja megfosztani a szabadságától.
A politikus felidézte: üldöztetése az új kormány felállását követően bizonyos illegálisan megszerzett és felhasznált hanganyagok közzétételével és az SDSM eszközeként használt ügyész kinevezésével kezdődött. Szavai szerint koncepciós perek folytak ellene, amikor életveszélyes fenyegetések közepette elhagyni kényszerült Macedóniát.
Gruevszki kitért rá: kérelmében mellékelt több konkrét bizonyítékot arról, hogy hazájában hiányoznak a tisztességes eljárás feltételei, valamint arról, hogy a személye elleni politikai boszorkányüldözés olyan légkört teremtett, amelyben nem látja garantálva a személyes biztonságát. – Macedóniában olyan bírókkal kellett szembenéznem, akik a jelenlegi kormánytól, illetve az ahhoz kötődő közvádlótól vártak utasításokat, hogyan döntsenek velem kapcsolatban – sorolta a volt miniszterelnök.
A volt kormányfő a szabálytalanságok között említette, hogy a bíróság külső nyomásra ítélte törvényes bizonyítéknak az illegálisan megszerzett hangfelvételt, amelynek nem hitelesített másolatát használták fel a bírósági ítélet meghozatalához.
A halottkémek – folytatta – igazságügyi engedély nélkül tanúskodtak, ezenkívül nyíltan megsértették a magánélethez való jogát, több egyéb uniós normával egyetemben. Hangsúlyozta: a kihallgatásai sokszor egész napokat vettek igénybe, s egy jogvédő testület megállapította, hogy Dobrila Kacarska bírónő diszkriminációt alkalmazott ellene.
Mint írta, egy másik különös körülmény, hogy a jelenlegi macedón kormányfő bűnösnek nyilvánította tíz nappal a bírósági döntés megszületése előtt. – A bíróság és az ügyészség a politikai zsarolás eszközévé vált – húzta alá Gruevszki.
Hozzátette: ma Macedóniában üldöztetésnek, politikai letartóztatásoknak vannak kitéve az emberek, s az igazságügyi rendszer teljesen a kabinet kontrollja alatt áll. – Elhatároztam, hogy szembeszállok mindezzel, és magasabb szinten foglalkozom a problémával. Senki nem hunyhat szemet afölött, ami jelenleg Macedóniában zajlik, függetlenül attól, hogy kedveli-e a személyemet, egyetért-e velem vagy a politikámmal – jelentette ki Nikola Gruevszki.
Leszögezte: nem hajlandó engedelmeskedni a Macedóniát szétrabló és az ország érdekeit eláruló SDSM-nek, amely börtönbe akarja őt juttatni. Szavai szerint soha nem adja fel a harcot országa ügyéért, azért, hogy Macedónia NATO- és EU-tag legyen, s olyan hely maradhasson, ahol a kormány a jog alapján kormányoz.